2011. március 22., kedd

Második nap a Hospitálásban

A mai napot is túléltem. Egy katolikus suliban voltam, 3-soknál.
Komolyan mondom, egyre inkább fontolgatom, hogy ezután a szak után (ha egyszer elvégzem) meg kéne csinálni a tanítóképzőt is... Olyan jó lehet ott állni kint a pódiumon, és mesélni... Persze magyar-angol szakos tanítónéni lennék, hiszen a matek órákon sírnék :D . Már az 1+2 se menne :D -> na jó, ez egy kis költői túlzás volt.

Ráadásul ezek a napjaim nehezebbek, mint a Szegeden töltöttek - ugyanis anyukáék nem isznak kávét. Nincs is kávéjuk. Kb. 40 éves korukban, egyik napról a másikra eltüntettek minden kávét a házból - helyette apa csokoládés cappuccino-ja és anya mindenféle teája került a polcra. Én meg haldoklom -> EGY KIS KOFFEINT!!! De holnap már ismét otthon leszek, ihatom a kis kávécskámat reggel, ráadásul Szerdai nap majd filmnézős nap lesz :) ! És majd valami - kivételesen - sós finomságot fogok rá készíteni :) ! Izguljatok velem együtt :) ! Köszönöm ^^!

A mai nap tanulsága - a gyerek viselkedése az órán igenis a tanártól függ.
Lehet a te elképzelésed az, hogy kedves, engedő reformpedagógus vagy, de ma láthattam rá a példát, hogyha van olyan pedagógus - egy csúnya szólással élve -, akinél a gyerekben még a sz.r is vigyázzban áll. És ez nem feltétlen rossz, vagy nem kell feltétlen negatívként értelmezni.

Pénteken egyik órámon előadást kellett tartanom az SNI gyerekek megítéléséről (egy cikk alapján). Furcsa, hogy a cikkel ellentétben nem tapasztaltam akkora negatívumokat - igaz, mi nem láttunk kirívó példát (pl. mozgáskorlátozott, halláskorlátozott gyermeket), inkább olyanokkal találkoztunk, akik mindig is "köztünk éltek" - diszlexiások, diszgráfiások. Érdekes volt megfigyelni, hogy ezek a gyerekek (2dik, 3dik osztályosoknál ugyanúgy) szinte nem is vettek tudomást A problémájukról - sőt, inkább mindenféleképp a bizonyítási vágy volt bennük, talán picit több is mint az egészségesnek titulált társaikban.

És hiába, hogy mi csak ültünk ott, jóformán nem is csináltunk semmit, csak figyeltünk minden apró rezdülésre, meg persze jegyzeteltünk, attól még úgy elfáradtam... Nem is tudom, hogy a következő három napot hogy fogom kibírni... ÉS egy összefüggő gyakorlatot (pl. a 7dik félévit) hogy fogom kibírni?! Bele se merek gondolni...

2 megjegyzés:

"Feel free to comment" :)
avagy Kommenteljen bárki nyugodtan :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...