
Komolyan mondom, egyre inkább fontolgatom, hogy ezután a szak után (ha egyszer elvégzem) meg kéne csinálni a tanítóképzőt is... Olyan jó lehet ott állni kint a pódiumon, és mesélni... Persze magyar-angol szakos tanítónéni lennék, hiszen a matek órákon sírnék :D . Már az 1+2 se menne :D -> na jó, ez egy kis költői túlzás volt.
Ráadásul ezek a napjaim nehezebbek, mint a Szegeden töltöttek - ugyanis anyukáék nem isznak kávét. Nincs is kávéjuk. Kb. 40 éves korukban, egyik napról a másikra eltüntettek minden kávét a házból - helyette apa csokoládés cappuccino-ja és anya mindenféle teája került a polcra. Én meg haldoklom -> EGY KIS KOFFEINT!!!
De holnap már ismét otthon leszek, ihatom a kis kávécskámat reggel, ráadásul Szerdai nap majd filmnézős nap lesz :) ! És majd valami - kivételesen - sós finomságot fogok rá készíteni :) ! Izguljatok velem együtt :) ! Köszönöm ^^!

A mai nap tanulsága - a gyerek viselkedése az órán igenis a tanártól függ.
Lehet a te elképzelésed az, hogy kedves, engedő reformpedagógus vagy, de ma láthattam rá a példát, hogyha van olyan pedagógus - egy csúnya szólással élve -, akinél a gyerekben még a sz.r is vigyázzban áll. És ez nem feltétlen rossz, vagy nem kell feltétlen negatívként értelmezni.
Pénteken egyik órámon előadást kellett tartanom az SNI gyerekek megítéléséről (egy cikk alapján). Furcsa, hogy a cikkel ellentétben nem tapasztaltam akkora negatívumokat - igaz, mi nem láttunk kirívó példát (pl. mozgáskorlátozott, halláskorlátozott gyermeket), inkább olyanokkal találkoztunk, akik mindig is "köztünk éltek" - diszlexiások, diszgráfiások. Érdekes volt megfigyelni, hogy ezek a gyerekek (2dik, 3dik osztályosoknál ugyanúgy) szinte nem is vettek tudomást A problémájukról - sőt, inkább mindenféleképp a bizonyítási vágy volt bennük, talán picit több is mint az egészségesnek titulált társaikban.

Meg szabad kérdezni, milyen szakon és hányadéven vagy? :)
VálaszTörlésSzocped, 1. évfolyam :)
VálaszTörlés