Ismeritek a Hiperkarma nevezetű együttest? Nem különösebben kedvelem őket, bár a Lidocain című számukat szeretem... Nos, most nem is az egyöttesről, hanem az énekesükről szeretnék írni.
Bérczesi Róberttel ugyanis készült egy alig 10 perces, mégis marha jó interjú, amit azóta már körülbelül 5xor megnéztem. És hogy miről szól? A drogokról. Pontosabban az ő drogkarrierjéről. Ahogy az ember hallgatja az elmondását megdöbben attól, amit mondd - 12 napig volt ébren egy szertől, a 8. napon ivott először, majd a 12. nap után kiterülve találtak rá a konyhában. Megdöbbentő az is, hogy a dizájnerdrogok ugyebár egy jogi kiskaput kihasználva "legálisan" vásárolhatóak... igen, de a hatásukkal mi van? Az ilyen drogok lényege pont az, hogy még maguknak a készítőknek nincs fogalma arra, hogy vajon mit is fog kiváltani egy-egy emberből. Egy szó mint száz érdemes megnézni ezt a kis interjút, főleg mert rövid és ezért a rohanó hétköznapokba is be lehet illeszteni. Tanulságos, elgondolkodtató.
Ha nem jelenne meg, akkor ezen a linken megnézhetitek: [Link]
Nagyon kevés az olyan vígjáték, amire azt mondanám, hogy "Zseniális". A vígjátékokat nem azért szeretjük, mert zseniálisak, hanem mert megnevettetnek minket, kikapcsolják az agyunkat, és talán mert elhitetik velünk, hogy a világ egy jobb hely. A legtöbb vígjáték bugyuta, amolyan egyszernézős limonádé. Ritka az olyan vígjáték, amelyik a "bármikormegnézős" kategóriába esik, főleg azért, mert másodszorra sok poén már egyáltalán nem üt. Mégis, valószínűleg mindenkinek van egy listája, amin olyan vígjáték szerepel, amit bármikor megnéz, ugyanúgy nevet a vicceken, mint először - nálam eddig a Trópusi Vihar (2008) szerepelt ezen a bizonyos képzeletbeli listán, és most felkerült mellé Az Interjú is.
Nem egy vadonatúj filmről van szó, én mégis csak most fedeztem fel magamnak ezt az alkotást. Nem mondom, hogy túl elfogult lennék a színészgárdával kapcsolatban, mert sem magukat a színészeket sem valamely filmalkotásukat nem kedvelem úgy kimondottan. Nem is utálom őket, félreértés ne essék, de ők nálam amolyan "egyszernézős" filmeket készítenek. És akkor jött az interjú... De nézzük is először, hogy miről is szól?
Sokat nem szeretnék spoilerezni, de annyi már a trailerből is kiderül, hogy mi az alaphelyzet - adott két személy, akik a modern showbizniszben dolgoznak. Egyikük egy producer, másikuk pedig az, akinek egy beszélgetős showja van, amolyan igazi showman. Egy partyn Seth Rogen karakterének beszólnak, és úgy döntenek hogy bizony megcsinálják a legtutibb dolgot, amit ebben a szakmában elkövethetetnek - interjút készítenek a gonosz, kegyetlen, szívtelen diktátorral, Kim Jong Unnal. Azonban ahogy ezt sejteni lehet, feladatuk korántsem olyan egyszerű, mert ha az lenne, nem lett volna belőle film. Jön persze a CIA és egy terv a diktátor elmozdítására, amit a két férfinak kellene véghez vinnie.
Ennyit a történetről, ami valljuk be, elsőre talán nem is olyan nagy szám. De nem is ebben áll Az Interjú varázsa, hanem sokkal inkább a karakterekben, főleg a James Franco által játszott Skylark az, aki miatt megszerettem ezt az alkotást. De mégis miért? Nem, nem, Skylark egyáltalán nem egy igazi hős, sőt. Hihetetlenül és mérhetetlenül buta, így egy baromi jó és elgondolkodtató görbetükröt tart elénk és a mai világ elé (punitív populizmus, ugye?) Ő az, aki általában jót akar tenni (persze úgy, hogy abból neki is származzon haszna), ő az, aki hőssé szeretne válni, de mégis annyira buta az egészhez, ahogy van. A kedvenc jelenetem vele az, amikor megérkeznek Észak-Koreába, és beszédet tart. Gyönyörűen szónokol arról, hogy mennyire más az ember kívülről, majd a végére csak annyit tesz hozzá "... de legbelül mi mind fehérek vagyunk!". Abszolút elcseszett-anti-rasszista szöveg :D ... Csak úgy, mint ez az alsó ...
"... vagy normális!"
Skylark tehát szerintem abszolút a mai embert mutatja be - azt, aki politikailag korrekt kíván maradni, de csak elárulja magát, csak kicsúszik a valódi gondolat, ugyebár Freud bácsi elszólalása... Az egész jelenet borzalmasan vicces és abszurd, dehát ugyebár ezért imádjuk mi a szatírát :) ... Egy másik kedvenc "eleme" a filmnek szintén Skylarkkal kapcsolatos, amikor már a vége felé jobban véd egy kiskutyát, mint a barátai életét, és egyetlen prioritás számára már csak az, hogy a kutya jól legyen. Hát, igen, lassan szerintem ez is jellemző lesz a mai korra - egy állatnak több joga van, mint egy embernek. És félreértés ne essék, itt most nem az állat és természetvédők ellen szólok, sőt!
Egyébként nem azt mondom, hogy ez a film úgy tökéletes ahogy van, mert egyáltalán nem az. Vannak benne elcsépelt vagy éppen erőltetett jelenetek, és van olyan is, amikor már neked ciki, hogy nézed. De ha benézünk a függöny mögé, akkor szerintem egy nagyon jó kis korkritikát láthatunk, ami miatt saját magunkon is képesek vagyunk nevetni. Érdemes megnézni, ha másért nem is, csak az általam említett két jelenet miatt :) ...
Egyébként, mint az közismert tény, a film be lett tiltva Észak-Koreában. Mondjuk, ha megnézitek, akkor szerintem ez egy abszolút érthető reakció volt egy diktatórikus rendszertől :) ... Enyhén szólva kifigurázó jellegű a mű, ami elég sok botrányt kavart. De hát milyen másmilyen lenne egy igazán jó szatíra :) ?
Vannak olyan részek, amiknek benne kell lenniük egy filmnek, hogy "tökéletesnek" találjam. Kell hogy "inspiráljon", valami "vicces" legyen benne meg "viktoriánus", valami "szeretnivaló", valami ami "megsirat", valami ami "tanít" valamit. És valami, ami arra kényszerít hogy megnézzem újra és újra és újra...
És most, azt hiszem megtaláltam az egyik legtökéletesebb filmet magamnak!
There are some parts, what a film has to include for me to calling it "perfect". There have to be something what is "inspiring", something "funny", something "victorian", something "lovely", something what "makes me cry", something what "teach" something for me. And something what makes me want to see it again and again and again... Now, I think I find one of the most perfect films for me!
Tehát, ki is az a Miss Potter? Egy festő, egy illusztrátor, egy író, egy csodálatos nő... akinek egy csodálatos elméje van ami, tele vicces történetekkel és aranyos karakterekkel. Mese egy olyan nőről, aki nem akart férjet szeretni és "kultúrálisan elfogadott" életet élni - ő csak az álmait szerette volna követni és megvalósítani azokat. Nagggyooon isnpiráló!
Nagyon tetszett ez a film, megmutatja hogy hogy is látja a világot - tele szemtelen és bohókás állatokkal, akiket "barátainak" nevez.
Ez a film megnevetettet, megsiratatott, izgultam miatta, és egy érzést is adott - festeni akarok, írni akarok én is... És eldöntöttem, ha majd vénasszony leszek, lesz nekem is egy "festő" szobám. Ismerek egy idős hölgyet, aki nyugdíjasként kezdett el festeni, így szerette volna kitölteni a szabadidejét. Csodálatos hobbi :) !
So, who is this Miss Potter? A painter, an illustrator, a writer, a wonderful woman... who has a wonderful mind, with full of funny stories and lovely characters. Tale about a woman, who didn't want to get a husband and a "culturallly accaeptable" life - she just wanted to follow her dreams, and make them come true. Sooo inspiring! I really love this film, it shows how Miss Potter sees her world - full of cheeky and silly animals, called them as her "friends". This film made me laugh and cry, thrilled me, and gave me a feeling - I want to paint, too, I want to write, too... And I decided, when I gonna be an oldie, I gonna have a "painter" room, too. I know an old lady, who started to paint when she became a pensioner, and she wanted to pass her free time. Very lovely hobby :) !
A kedvenc részem a szobája volt - tele festékekkel, festményekkel, ecsetekkel, stb...
Olyan csodálatos, egy valódi művész szobája *,*
My favourite part was her room - full of paints, painting, brushes, etc...
Sokat gondolkodtam, hogy írjak-e erről a filmről, végül úgy döntöttem, hogy írok, egye fene ha egy perverznek fogtok utána tartani :D ...
Félreértés ne essék, a film nem igazán mindenféle furcsa "segédeszközről" szól, hanem olyan, ma már általánossá vált dolgok történetét meséli el, mint pl. a csók, vagy a magánélet kialakulása. De olyan, ma már mindennapi tárgyak eredetéről is hallhatunk, mint pl. időmérő eszközök, vagy éppen a zár (bár a filmben bemutatott darab nekem annyira bonyolult, hogy a saját házamba se tudnék bejutni szerintem vele :D ...). És hogy ez mind-mind összefüggésben van egy dologgal - a szerelemmel, ami úgy tűnik hogy nem csak az írók, költők és festők, de a "feltalálók" múzsája is volt :) ...
Nagy StarTrek rajongó vagyok, de ezt leszámítva, nem igazán szoktam azon gondolkodni, hogy élnek-e rajtunk kívül mások a világűrben, van-e élet más bolygókon. Most találtam egy filmet, ami megint elgondolkodtatott. Szkeptikusnak tartom magam, rengeteg dolog van (nem csak az UFO-kkal kapcsolatban), amiről úgy gondolom, hogy ez csak belemagyarázás (pl. a "Mit gondolt itt a költő?" kérdés egyenesen kikerget a világból... Az, hogy mit gondolsz TE a versről szerintem sokkal inkább helyén álló).
Visszakanyarodva a témához - ráakadtam egy filmre, amiben azt bizonygatják, hogy jártak már földönkívüliek a bolygónkon (persze az ókorban, de majd visszajönnek). Azért akarom megmutatni nektek ezt a filmet, mert elgondolkodtatott - szkeptikusságom kicsit a háttérbe szorult, s feltettem magamnak a kérdést; tényleg vagyunk mi emberek annyira okosak és kreatívak hogy magunktól jöjjünk rá dolgokra, vagy valakik/valamik segítettek? Persze ebben a filmben is voltak olyan részek, ahol legyintettem és azt mondtam: "Jólvan, azt látok benne amit akarok!", vagy "Hát, oké, de ezt más dolgokkal is lehet magyarázni, kérem szépen!"
Az ilyen filmek egyébként bennem mindig felkeltenek egy plusz kérdést: Tényleg van rá reális esély, hogy "nem vagyunk egyedül", vagy csak a "magány" mondatja velünk, hogy van itt még más is?
Nemrég megnéztem A hercegnő című filmet, Keira Knightley-val és Ralph Fiennessel. Azon kívül hogy megállapítottam, hogy Keira Knightley már a vékonyság "ló túloldala", és Lord Voldemort jól néz ki parókában :D , észrevettem a gyönyörűséges ékszereket is... A film 90%-ban az ékszerekre csorgott a nyálam, olyan gyönyörűek voltak ^^!
Kerestem néhány képet is - ugye milyen gyönyörűek :) ?
I just watched a film called The Duchess with Keira Knighley and Ralph Fiennes. I considered that Keira Knightley is tooo slim for my taste, Lord Volemort looks great in wigs :D , I also considered the wonderful jewels... 90% of the film I was cry after the jewels, they were sooo wonderful ^^! Here's some pics - aren't they so lovely :) ?
Valamit írok, mert megint csendben vagyok, holnap ugyanis írunk egy édes kis zéhát, az anyag sem könnyű ^^" ... Családpszichológia. Sok-sok elmélet és sok-sok elméletalkotó. És talán még több fogalom... Ráadásul csütörtökön is zéhá... Jujjdejó :P ...
De nem bírom ki hogy ne írjak semmit :)))))
Ismeritek a Tenacious D-t? Mármint a filmet. Biztos ismeritek, hiszen 2006-os darab. Mégis imádom. :)))
Amikor először láttam, még nem igazán tudtam értékelni és szeretni, bár a zenéket mindig is zseniálisnak tartottam benne. Túlzásnak tartottam az egészet, de mostanában újra megnéztem, és rájöttem hogy nem csak a zenék nagyszerűek benne, hanem tényleg a történet is sokrétű, és furcsa módon az igaz barátság témáját dolgozza fel.
Igazából a film zsenialitását nem biztos hogy csak Jack Black "humorában és tehetségében" kell keresni, ahogy jó páran írták, hanem szerintem a baromi jó zenékben is - amiknek a klassz hangzása mellé poénos, és a történethez illő szövege is van. Ezen felül még olyan rocktörténeti sztárok //:D// is helyet kapnak a filmben, mint Dio, vagy épp Dave Grohl (aki régebben a Nirvana-ban játszott, most pedig a Foo Fighters énekese, ha így ismerősebb), de többek között még Ben Stiller is megjelenik benne.
Dave Grohl, mint a "Sátán"
Igazából nekem az egész filmben a kedvencem az a "finálé" - a párbaj a Sátán és JB-ék között. Az a zene... Imádom :D ... Szerintem benne van a legtöbbször hallott Top5 szám között nálam. Megunhatatlan :) ... Ez a zene annyira színes, vicces :) ... Imádom. De lehet, hogy Dave Grohl hangja miatt, ugyanis szerintem teljesen más színben jelenik meg, mint a Foo Fightersben, és egyáltalán nem rossz :) !!!
Még amikor volt kis hazánkban is Zone Europa (hogy azon milyen jó filmek mentek!!! Vissza-vissza-vissza!), akkor láttam a "Fehér ruhás nőt" (Woman in white, 1997). Istentelenül jó film volt, legalább 4xer megnéztem (Zone Europán egész sokszor volt ismétlés) - jó kis victorian-story (hát mi más is lenne?), amitől az embert kirázza a hideg, és legszívesebben még 4-5ször végignézné!
A könyvet is el kell belőle olvasni... Muszáj lesz :) ...
A filmről pár szót: "Marian és Laura féltestvérek. Édesapjuk halála után, a lányok gazdag és excentrikus nagybátyjuk öreg kastélyába költöznek. Bácsikájuk elhatározza, hogy festeni tanítatja unokahúgait, ezért felfogadja Waltert, a rajzmestert. Laura és a tanító között elso látásra szerelem ébred, ám a lányt már odaígérték másvalakinek. A szerelmesek nem tudják, mit tegyenek. Eközben a kastélyban furcsa dolgok történnek: egy fehér ruhás no szelleme kísért. A két testvér elhatározza, hogy fényt derít a titokra. Nem is sejtik, hogy nemsokára valaki meg fog halni."
És most akadtam rá a "párjára", a Fekete ruhás nőre - vagyis a Woman in Black, 2012, amiben a főszerepet Daniel Radcliffe játsza! Ami számomra megdöbbentő volt, hogy képtelen vagyok a "kis Harry"-re úgy nézni, mint egy érett férfire :)))) - pedig nagyon jó kis victorian-story-nak ígérkezik ez is, kicsit talán rémisztőbb, mint a Fehér ruhás hölgy ,de abszolút egy "must see" darab! Nagyon várom, hogy kihozzák nálunk is :) !
Erről a képről is kinézteről nekem egyébként az Észak és Dél John Thornton-ja jut eszembe, ahogy Richard Armitage játszotta (és hát ő azért nagyon nagy beszt lett ^^)...
Na, ugye hogy van közte pici hasonlóság :) ?
Egyébként, ami nekem nagyon-nagyon-nagyon megtetszett az a Lady in Black trailerje! Nagyon "creepy" lett, le a kalapokkal a készítője előtt :) ! Abszolút látványos, figyelemfelkeltő, és az ember tudni akarja, hogy mi történik a film többi részében :) !!!
Nem tudja valaki, hogy mikor jön ki nálunk? Elméletileg februárban jött ki Ááámerikában, így hamarosan - remélem - hozzánk is megérkezik :) ! Persze, lehet addig nem fogok tudni várni ^^...
Igen, megint egy film, de ezt - is ^^ - érdemes szerintem megnézni. A kerettörténet annyi, hogy volt egy felkérés, hogy mindenki filmezze le a napját 2010. július 24-én, egy szombati napon. A legkülönbözőbb országokba, tájakba nyerhetünk így betekintést; semmi aktuálpolitika vagy hasonló "méreg", csak az emberek, a problémáik, a körülményeik, ahogy a gyermekeiket nevelik, ahogy reggelit főznek, vagy csak pár dolgot elárulnak magukról. Persze nem mondom ,előjönnek olyan dolgok benne, amiért a politikát lehet okolni - pl. miért hord magánál egy fiú kést, vagy egy nő fegyvert? De lényegében a különböző helyzetekben élő emberek "közös" dolgait próbálja megmutatni.
A feliratozás adva van, magyarul nekünk, ugyanis jó pár helyen anyanyelvükön szólalnak meg a szereplők. Nagyon érdekes film szerintem, mondjuk engem egyfolytában rázott a hideg tőle :) ... De azt hiszem csak jó értelemben... Remélem hasznosnak fogjátok találni, illetve nektek is tetszeni fog, hiszen remekül meg van vágva :) !
Biztos sokan hallottátok már Wass Albert nevét, főleg mivel mostanában elég népszerű egy bizonyos szubkultúrában. Nálunk az egyetemen is fel szokott jönni, különböző szituációk miatt, de be kell valljam, annyira óriási érdeklődésem nincs felé. Nem ezért vagy azért, egyszerűen nincs. Ám most rátaláltam egy Wass Albertről szóló filmre - itt nagyon sok mindenről szó esik; az életéről, nevéről, hogy hogyan élte meg Erdély Romániához való csatolását, illetve hogyan jutott ki Amerikában, és ott mi minden történt vele. Nagyon érdekes életút, szívhez szóló történetek, versek, melyek arra hivatottak hogy eloszlassanak mindenféle kételyt az íróról. A film bemutatja azokat a helyeket is, ahol Wass megfordult, illetve az okokat is hogy hogy került oda. Érdekes szerintem :)
Akit érdekel Wass Albert, vagy szeretné jobban megérteni/érezni az erdélyi magyarok érzéseit, annak mindenféleképp ajánlom :) ! Ami számomra érdekesség volt, az az hogy azt hiszem Rékasi Károly (ő a dokumentumfilm "főszereplője") hatalmasat nőtt a szememben, lehet hogy a tehetségét nem a Barátok Közt-re kellene pazarolnia... (egyáltalán benne van még? vagy már kiírták?)
Sikerült egy másik gyönyörű gyöngyszemre is ráakadnom :) ... Én persze sírtam rajta, mert mindig, mindenen sírok, amiben megjelenik a diszkrimináció és/vagy a tolerancia. A "... és köszöni, hogy befogadtuk"-reklámok kezdetekor már kifutottam a szobából :D ... Borzalmas vagyok ilyen szempontból... De ez a film akkor is nagyon szép :) ... 1975-ös, így némi "szoci nézetet" is közvetít, de annyira szépen, rejtetten és burkoltan, hogy az embernek talán annyira fel se tűnik ha nézi a filmet. :)
De mondom, az olyanoknak mint én ,azoknak nem szabad megnézni :) !
Szóljatok, ha már unjátok, hogy filmekkel jövök, de az a baj, hogy 1 - fényképeznem kéne ^^, 2 - dolgoznom kéne a kis kreálmányaimon. És filmnézés közben (ha nem sírok épp :D ) akkor dolgozom is, de fényképezni nem lehet... ahogy sötétben sem :S ...
Hát, az alcímet én adtam neki O:) ... Mivel az első a Kontroll. És ez a film szerintem majdnem felülmúlta a Kontrollt. Egy hatalmas gond van benne - a ZENE. Meg állítólag nem mindenhol hű a történelemben, legalábbis a kommentek alapján ezt mondták sokan. Hát, én sajnos nem tudom, nem voltam ott :) ...
Azért írok erről a filmről főleg, mert sosem hallottam róla, egészen véletlenül akadtam rá. És eszméletlenül jó a rendezés, a történet, a színészek... MINDEN! Kivéve a zene... Nem tudom, valahogy nem illik a jelenetekbe, vagy túlmutat azokon, vagy alulmúlja azokat. Sosem passzol hozzá. Tényleg kár érte. Mert gyönyörű a képi világa. Ajánlom mindenkinek, a történészektől - akik jobban értenek a valóságalapjához mint én ^^ - némi elnéző szemet kérek :) ... Ha töritanár lennék, tuti leadnám ezt a gyerekeknek. Mert tényleg nem tudok rá mást írni, mint hogy nagyon jó, nagyon tetszett, és sajnálom, hogy nem az ilyen filmek vannak többségében - mert szerintem ehhez képest a "tucatmagyarfilm" (kivétel az a pár Kivétel) huszadrangú ehhez képest.
Ha esetleg nem ismernétek, és unatkoznátok este/hétvégén, szerintem érdemes belekukkantani, hogy nini, ilyet is tud ez a magyar "filmipar" :) !
Egy nagyon érdekes és jópofa magyar film, 1967-ből, ami lényegében a férfi és női viszonyok kifigurázásáról szól, nagyon kellemesen megmosolyogtat és megnevetett, sőt, ami külön tetszik nekem az az, hogy nem viszi túlzásba a kommunizmust, pont ellenkezőleg, szinte kizárja. Vagy csak én nem vettem észre? Lehet. De jópofa, ha valami üdítő, némi intelligenciát kívánó filmet szeretnénk. Azt szoktam mondani ezekre, hogy ezek az "intellektuális vígjátékok", amikor nem a fingáson és böfögésen kell nevetni... :)
Gondolom senkit nem fog meglepni az a kijelentésem, miszerint szeretem a tanároktól, nevelőkről, pedagógusokról szóló történeket, filmeket. Megfordult már az is a fejembe, hogy talán e miatt varázsolt el annyira a Villette és az Agnes Grey is. Hát még az olyan filmeket hogy szeretem, ahol egy pedagógus képes megváltoztatni, változást hozni a diákjai életében. Azt hiszem az én "pedagógus-ideálom" (akivé egyszer majd válni szeretnék) ehhez hasonló - maradandót alkotni, "nyomot" hagyni. Talán ezért is lettem szociálpedagógus, talán ezért is vágyom úgy egy "nem hagyományos" iskolában való munkára...
És ma, a véletlenség vagy talán a sors akarata miatt ráakadtam egy nagyon érdekes filmre - jobban mondva kettőre. A Tanár úrnak szeretettel első részét (To Sir, with Love) 1967-es film, most elvarázsolt, egy álomba ringatott. A történet egy angol, néger férfiről szól,Mark Thackeray-ről, aki mérnökként szeretne dolgozni, ám valahogy sehogy se jön össze neki - helyette olyan állásokat vállal el, amit csak tud, hogy legyen miből megélnie. Így keveredett egy rossz hírű iskolába, a londoni East End-en, ahol problémás családok gyermekeit kell tanítania.
Kezdetben természetesen rengeteg gonddal kell megküzdenie, amelyet főleg pedáns szigorral próbál kezelni - eredménytelenül. A diákjai abszolút kikészítik, egészen addig, amíg rá nem jön, hogy a módszerein változtatni kell - a fiatalokat nem gyermekként, hanem felnőttként kezdi el kezelni, megköveteli tőlük az udvariassági formák betartását.
Természetesen ezzel nem rendeződik teljesen a helyzet, kisebb-nagyobb konfliktusok mindig jelen lesznek az osztály életében - mindent összefoglalva érdemes megnézni szerintem a filmet ,ha netán ihletet kaptatok hozzá, ITT megtehetitek :) !
Mint említettem fentebb, a filmnek van egy második része is, melyet 1996-ban mutattak be. A történet szerint - is - eltelik 30 év az első részhez képest, és Mr Thackeray még mindig tanít - sőt, egy viszonylag ismert és elismert tanárrá válik, cikkeket és könyveket ír. Egyik volt kollégája végül nyugdíjas éveire meghívja Chicagoba, hogy ott tanítson egy szintén elitnek cseppet sem nevezhető iskolában.
Még a film legelején hangzik el egy nagyon mély nyomot hagyó párbeszéd - legalábbis számomra az volt ^^ -
"- Én vállalom!
- Nem jó megoldás!
- Dehogynem!
- Rád a tagozatban van szükség! Idehallgass, Mark, nem azért jöttél el Londonból, hogy belesüllyedj az ingoványba!
- Ez a dolgom, Horest!"
Egy másik nagyon jó és emlékezetes párbeszéd benne:
"- Nem látjátok miben mesterkedik? A testvér meg akarja zavarni a fejeteket!
- Igen, azért vagyok itt!"
Végül tehát a Tanár úr megkapta a legrosszabb, "legreménytelenebb", "legnevelhetetlenebb" osztályt, ahol nem kis feladat vár áll, és nem is olyan egyszerű helyt állnia.
Ha kíváncsiak vagytok rá, hogy hogy teljesítette a rá váró feladatot, ITT megnézhetitek :) !
Remélem nektek is fog annyira tetszeni ez a film, mint nekem :) ... Egyébként miközben ezeket a filmeket néztem az jutott eszembe, hogy egyik tanárom mindig azt mondja, hogy a nevelés egyik része az "ideál"-hajkurászás, mely miatt a pedagógusokat gyakran megszólják. Bennem ilyenkor mindig az a kérdés merült fel ilyenkor, hogy rendben van, ha megszólják, de ha nincs egy Ideál a szemünk előtt, akkor vajon mi más motiválna minket, mint az, hogy oda elvezessük a növendéket?
Mit csinál egy 73 éves ember? Nagymamám is ugyanilyen idős (na jó nem, nemrég volt 74, de azt mondta egyszer, hogy 48-on felül nőnél nem mondjuk ki a számot :D ), és ő "modern nagyi" lévén sütit süt az unokáinak, tévét néz vagy épp netezik.
És mit csinál egy 73 éves férfi, aki megtudja, hogy a testvére, akivel 10 éve nem beszéltek, szélütést kapott? Elgondolkodik, és elmegy hozzá. És mit csinál ez az ember, ha maga sincs túl jól már, jogosítványa nincs, és szívességet sem szeretne kérni? Egyetlen járművét "veti be", ami egy kis fűnyírótraktor, és ezzel jut el több hét alatt. Mert Amerikában picit másképp mennek a távolságok, mint nálunk.
Pihenésképp szerettem volna valami kellemes történetet, és akkor akadtam rá erre. Elolvasva a történetet, először nagyon meglepődtem, és arra gondoltam, hogy "te jó ég!" - mert nem tudtam, hogy mire számítsak; unalmas lesz? Lehangoló? Esetleg elalszom rajta? Gondolom már sejtitek, hogy azért "ajánlom", mert abszolút pozitív csalódás volt számomra. Hiszen egész végig izgultam!
A történet tehát Alvin Straightről szól, aki egy özvegyember és együtt él Iowában Rose nevű "lassú"-nak titulált lányával. Egy nap a férfit felhívják, hogy a testvérét, Lylet, szélütés érte, Alvin pedig úgy dönt, hogy meglátogatja - a már említett okok miatt egy fűnyírón. 350 mérföld áll előtte (kb. 563 km - ez kb. egy Fehérgyarmat - Kétvölgy, tehát kis országunk két "széle" közti távolság, bár az is csak 551 km), ami a kis járgányon több hetet vesz igénybe. Útja során pedig jobban megismerhetjük az Ő, testvére, lánya történetét, sőt, azoké az emberekét is, akikkel találkozik közben - és persze nem kis feltűnést kelt különös közlekedési eszközével.
Amiért megtetszett a film, az a szimbolikussága. Lehet nem mindenki gondol erre, de azt hiszem ez az út pont olyan, mint a megbocsájtás - hosszú, lassú, cseppet sem akadálymentes. Ráadásul Alvin Lyle házától nem messze le is robban (harmadszor a film során; először vissza is tér Iowába, mert a régi "traktorja" teljesen tönkrement, másodszor az új traktor féke krepál be, persze egy lejtőn), ami szintén a megbocsájtás része lehet - az utolsó megtorpanás, avagy melyik könnyebb; megbocsájtani, vagy haragot tartani?
Sokat elmondtam a filmről, de azt hiszem aki megnézi, az sok új dolgot fedezhet fel benne, főleg mert nem akartam lelőni a "poénokat". Lehet ez afféle magyartanári "belemagyarázás" ("Mire gondolt itt a költő?"), de szerintem bármennyire is igaz történt, az egész út a megbocsájtás szimbolikája, ezért is tetszett meg annyira azt hiszem ^^. Így csak meleg szívvel ajánlani tudom nektek :) ! Ha van kedvetek nézzétek meg online a Megavideo-n ITT (Onlinefilmekaneten "támogatásával"), magyar nyelven, mert nem semmi egy film, az biztos :) ! Szerencsére nem sirat meg, de azért felmelegíti a lelket.
... vagyis akarom mondani, hogy Mikulást :) ... De fura, ha a Mikulás jön szóba, rögtön elkezdem ezt a számot dúdolgatni... Pedig fogjuk rá, hogy szeretem ráadásul a Mikulást :D ...
Remélem azért jó gyerekek voltatok, és sok-sok csokit hoz vagy már hozott a Bácsi :) ! Én már a hétvégén megkaptam, szerencsére nem túl sok csokit, helyette némi apanázst, hogy tudjak ruházkodni :) ...
Ha Tim Burton rendez valamit, az bizonyára kellemes lesz, legyen szó animációról, "vígjátékról", horrorról, vagy bármilyen más filmről. Ha Johnny Depp helyet kap benne, az csak még szebbé és érdekesebbé teszi a filmet. Ha Helena Bonham Carter is kap benne egy szerepet, akkor a régi, jól bevált receptet vették elő, és gond már minden bizonnyal nem lehet. Komolyan mondom, én már csak egyedül Christina Riccit hiányolom a szereplők közül, szerintem Ő is simán beleillett volna valamelyik szerepbe, de hát mindegy :) ...
De miről is van szó? VRG blogján olvastam, hogy a fentebb említett színészekkel egy új vámpíros filmre számíthatunk, ami a Dark Shadows nevet kapta (IMDb-n). Maga a történet egy régi, 60-as évekbeli, azonos nevet viselő sorozat alapján íródott. A történet középpontjában Barnabas Collins (J.D.) vámpír áll, aki természetesen eszméletlen gazdag, egy kastélyban él, és az "Élet" boszorkányok, vérfarkasok, és hasonló lények közé sodorja.
Hát, nagyon örülök, hogy végre nem egy tvájlájt "vámpírfilm" (mert ettől agybajt kapok! - ha valaki azt meri nekem mondani, hogy a Tvájlájt vámpírfilm, esküszöm halálnak halálával fog halni!), már szomjazom az IGAZI vámpírfilmeket :) ...
Az amerikai bemutatót 2012. májusára ígérik, remélem a világvége megvárja hogy megnézzük :) ! Addig pedig tűkön ülhetünk, aki pedig mégse bírná ki, itt van a Facebook-os oldaluk!
Barnabas Collins a sorozatban és a filmben -
Szabad választani, hogy ki melyik vámpírnak nem tud
ellenállni :) ...
