Időszegénység

Eddig azt hittem, hogy a szegénység minden dimenzióját ismerem - "szerencsére" csak a tankönyvekből. De nem. Van egy szegénység, amit még a tankönyvek sem említenek - időszegénység. Teljesen úgy érzem magam, mint a Momo-ban, hogy a gonosz urak ellopják tőlem az időt...
Gonosz urak, kérlek titeket, NE LOPJÁTOK EL AZ ÉRTÉKES IDŐMET!!!! 
Valamelyik nap kicsit dolgozgattam, majd hamarosan mutatom a végeredményeket :) ! Jó pár fülike készült most a kezeim alatt :D ... Egyik este leültem, és filmnézés mellett "dolgoztam". Hihetetlen jól esett. De ez egy este volt, ami olyan hamar el is röppent, mint a fene...
A hét többi részében "dolog" volt. Tanfolyam, félévi gyakorlat, anyának segíteni elintézni jó pár dolgot. Most is sietve pötyögök, mert még meg kellene pucolnom pár répát a holnapi ebédhez, de háromnegyed 6kor pedig már találkozóm van barátnőimmel. Egy kis szociális életet is kell élni! És már nagyon-nagyon rám férne, főleg hogy a "szünetemben" csak dolog volt - és a hülye beadandókkal se volt időm foglalkozni :((( .
Ilyenkor érzem azt, hogy úúúúúúúúútááálóóóók "felnőtt" lenni. Sokkal, de sokkal egyszerűbb a gyerekeknek :D ... Persze, kisgyerekként pont azt gondoltam, hogy a felnőtteknek minden sokkal egyszerűbb. Pedig, ha akkor tudtam volna, amit most tudok... :)))

Tehát, hamarosan várhattok új füliket, 5-töt ráadásul eladásra készítettem belőlük :) ! Remélem tetszeni fognak majd ^^!!!

Kellemes hétvégét kívánok mindenkinek :) !

Tavaszi depresszió

De nagyon durván...
... a rendelésem megérkezése talán segítene, de az is késik...
Utálom.

A csomag megérkezéséig most biztos csendben leszek, nincs erőm írni... Elnézést kérek érte.

Krasznahorka vára - 1341-2012

Tegnap előttig

Sokat nem kívánok róla mondani, hiszen minden bizonnyal mindenki hallotta a hírt - tarlóégetők miatt (legalábbis így gondolják) lángra kapott a Krasznahorkai vár. A kincseket állítólag sikerült kimenteni, de a várat sajnos nem tudták megmenteni... Remélem azért valami retusálást vagy felújítást terveznek :( ...

Pár évvel ezelőtt voltam ebben a várban, gyönyörű szép, különleges. Fura, de szerinte személyes csapásként éltem meg, hogy leégett. :(
Hihetetlenül elszomorított...

Tegnap

A dicső múlt

Nem, nem kell megijedni, nem történelem órát fogok tartani, inkább kiírom magamból minden fájdalmam :) . Stenonis blogján nemrég kiírt magából egy fájó dolgot - miszerint ciki-e a "rocker" múlt. Ugyanis talált egy blogon erre utaló nyomokat (fúh, mint valami nyomozás). Lényeg, ami a lényeg ,remélem nem bánjátok, ha most leírom a véleményem :))))

A tinédzser-kor az egyik legnehezebb állítólag az ember életében; meg kell küzdenünk a testünk változásával, a felnőtt-gyermek kettősséggel, hogy nagynak érezzük magunkat, de a társadalom szemében csupán gyerekek vagyunk, illetve a társak kritikáival is. Állítólag mindenkinek az életében van "rocker-korszak". Hát. Nincs. Ez nem tejfog, hogy azzal születsz és majd kiesik - rengeteg olyan embert ismerek, akinek nem volt, és már minden bizonnyal nem is lesz. Nem törvényszerű dolog ez.

Azt, hogy "ciki" pedig komolyan mondom nektek, egyszerűen nem tudom felfogni. Miért lenne ciki? Mi ciki van benne? Az, hogy egy időben olyan zenét hallgatott, amitől nem fájdul meg a feje? Vagy mert a zenét nem gépek komponálták? Vagy mert a zeneszöveg nem arról szólt benne hogy megcsaltalak, elhagytál, várom hogy megbocsáss? Mert esetleg pogózott s.ggrázás helyett (elnézést a kifejezésért...).

Muszáj leírnom a legutóbbi "diszkós" tapasztalatomat (Abból a 3-ból amim van). Mert hát megfordultam már életem során diszkóban, 3-ból 3 alkalommal azért, mert a barátnőim kértek meg rá, hogy mennyünk el együtt bulizni. Miattuk szívesen bevállalom, bár előtte alapozásra van szükségem. Tehát, kb. 1 hete voltam utoljára diszkóban, "Viziten", három barátnőmmel és egy ismerőssel. Gondolom mondanom sem kell hogy igazán egyikünk sincs oda a "party-musicért", de nem baj, elmentünk hogy kicsit táncoljunk és jól érezzük magunkat. Most olyan leszek, mint egy 100 éves vénasszony, de én ott olyat láttam... krhhmmm... a legtöbb lány durvább öltáncot nyomott ott egy-egy fiúnak, mint amit a filmbéli nudibárokban látni. Egyszerűen így O_O néztem, hogy ezután várják el, hogy az a fiú esetleg felhívja őket, vagy tisztelje? Mert ha én férfi lennék, ezután úgy kaksiznék rájuk hogy csak no, hiszen megmutatták mire "jók"... És tényleg elnézést hogy ezt írom, de szerintem el szabad gondolkodni ezen.

Persze a világ nem csak "diszkósokból" meg "rokkerekből" áll, mint ahogy azt tinikorunkban gondoljuk :) ... Ahogy nem csak krvák meg szüzek élnek benne, és ahogy nem csak fekete és fehér létezik. Sokáig, olyan 13 éves koromig kb, én is azt gondoltam, hogy aki feketében jár, az rokker, és a punk-metálos-goth, stb, stb, az "mind ugyanaz". De ez egyáltalán nincs így...

Egy másik érdekes dolog, ami szerintem elgondolkodtató. Mint említettem kb. egy hete voltam dizsiben - tudjátok milyen számokat nyomtak az egyik szobában (mi is ott kötöttünk ki végül...)? Először Linkin Parkot, majd előjött a Whetus, és konkrétan az egész 7-8-os CD-listám. Egy diszkóban! És az emberek baromi jól érezték magukat, tömve volt a terem (vagy csak én éreztem magam annyira jól ezektől a zenéktől :D ).  Másrészről van egy barátnőm, akinek az egyik kedvenc zenéje egy Rob Zombie (!!!) átmixelt változata. Ha már egy DJ Rob Zombiehoz nyúl, és igen, AHHOZ a Rob Zombiehoz, akkor az szerintem jelent valamit - méghozzá azt, hogy annyira nem is szar zenéket csinálnak ezek a "rokkörök", de azért menő még mindig őket szidni, meg "cikinek" találni a rokker-mútlat, mert hát jaajjjjj. Hát, ÍGY valóban ciki valami, de nem biztos hogy az a múltban rejlik...

A másik ilyen dolog, amit már jó pár embernél láttam, az a múlt letagadása/fel nem vállalása. Ez annyira megszokott dolog, hogy talán már észre sem vesszük néha. Hogy egy extrém példát mondjak - "Én soha nem ettem a saját fikám!" - baromi gusztustalan téma, valóban, jobbat is kitalálhattam volna :D ... DE, nézzünk magunkba őszintén. Minden kisgyerek kíváncsi rá (nyugi, én is elfintorodtam), így MINDEN kisgyerek megkóstolta legalább egyszer. Én is, te is, ő is. Mi is, ti is, ők is. Más kérdés, hogy hála az égnek és remélhetőleg, mára már elszoktunk róla, és rájöttünk hogy sokkal jobb helyen van a zsepiben.

A lényeg, ami a lényeg, nem az hogy ne együnk fikuszt, hanem hogy nincs értelme letagadni a múltat. Miért nincs? Mert a részed. Egy részünket tagadjuk le ilyenkor. Mindenkinek a múltjában vannak hülyeségek, cikis dolgok, vagy épp szánalmasak. ÉS? Ettől vagyunk emberek, és nincs is jobb mint ezen nevetgélni egy kis vodka mellett :))))) ... Én felvállalom őket... Például, történt egyszer, mikor még úszóedzésre jártam, és 5. osztályos körül lehettem, hogy picit unatkoztam már a bemelegítésnél (mindig 20 hossz bemelegítéssel kezdtük), fogtam magam, lementem a medence aljára, és miközben jöttem fel (a fene se nézett föl), hogy is mondjam szépen... konkrétan a fejemmel az előttem úszó kissrác nadrágjával futottam össze... Hát, de van ilyen, megtörténik az emberrel. Akkor állati ciki volt, ma pedig már csak nevetek az egész dolgon. Mert ha tudunk nevetni magunkon, akkor képesek leszünk az életet is jobban élvezni :) !

Persze vannak komorabb dolgok is, a múltunk árnyoldala, amit szerintem senki sem szeret kiteregetni. És persze az ilyesmit nem is szeretjük elárulni akárkinek, de azt sem szabad letagadnunk, helyette el kell fogadnunk, és meg kell értenünk, hogy azokat is át kellett élnünk. A hívők azt mondják, azért mert Isten így készített fel/erősített meg, a nem hívők pedig azért, mert kellett ahhoz hogy azzá válhassak, mint ma, vagy mint akik holnap lesznek.

A múltunk hozzánk tartozik, szerves részünk.
Köszönöm, hogy kiírhattam magamból ezt :)

Kicsit elszontyolodtam...

... na, jó, nem is szontyolodás ez, inkább "gondolkodás". Méghozzá "Mammonról" - no, nem az én pénzemről van szó, mert ahogy Kőhalmi mondta: "... nem is az, hogy hiányozna, hanem hogy NINCS", hanem úgy általánosságban, de leginkább a szakmámmal és a munkákkal kapcsolatban.

Fel vagyok iratkozva pár oktatással kapcsolatos blogra, és az egyikben a minap megjelent egy bejegyzés, ami beindította a kis agytekervényeimet ezzel kapcsolatban (pedig a poszt nem is erről szólt ^^") - eszembe juttatta az egyik szaktársnőmet, aki második szakát tanulja most, első szaka andragógia. Ő mesélte, hogy abból az X emberből (és nem voltak kevesen), akikkel elvégezte a szakot, 1 tudott elhelyezkedni andragógusként. Akarjátok tudni az indokot, hogy miért?

Pénz-, és helyhiány. Nem tud senki sem andragógust alkalmazni, mert nincs rá pénz. 

Egy andragógus felnőttoktatással, művelődésszervezéssel foglalkozik. Ezt csak azért gondoltam megemlíteni, mert úgy tapasztaltam, hogy nem túl közismert szakma. Én sem tudtam sokáig, hogy mit jelent, utána kellett néznem, sőt, azt hiszem ez volt a 3. amit megjelöltem anno...

Minden esetre azt akarom az egészből kihozni, hogy szerintem igenis szükség van andragógusokra, más kérdés hogy szerintem abból (is) túlképzés van. Hiszen egy országban (abszolút politikamentesen mondom ezt, akik olvassák már egy ideje a blogomat, azok tudják hogy nem kenyerem a politizálás), ahol ennyi a munkanélküli ember, ott nem árt a továbbképzés, a tovább "fejlesztés", tehát igenis szükség LENNE andragógusokra. Is.

A barátnőmnek tavaly félévkor szakosodnia kellett. Testnevelő-edző szakra jár, azt kérdezte tőlem hogy mit javaslok neki, mit csináljon - tesitanár legyen vagy edző? A kettőt valami miatt nem lehet egyszerre, vagy egyik vagy másik. Azt mondtam neki ,hogy iskolák mindig lesznek. Saját magán tapasztalta, hogy azonban nem mindig lesz arra pénz hogy egy város fenntartson egy csapatot (ugyanis a városunk, ahol kézizik csőd szélére jutott, így nem tudta fenntartani a csapatát). Azt mondta, jó, de akkor a tesi mellé mit vegyen fel minornak? "Nyelvtanárokra mindig szükség van" - édesanyám mondja nekem mindig ezt, én is ezt mondtam hát neki. Így lett/lesz a gazdasági helyzet miatt tesi-német szakos tanár. A történet szomorúsága az, ha nem lenne Mammon, akkor barátnőm nem az esze, hanem a szíve alapján döntött volna. Hogy tanár lett volna akkor is? Jó kérdés. Lehet, hogy nem. Hogy jó tanácsot adtam-e neki? A mai napig rettegek tőle, hogy nem. Hogy élvezni fogja-e a munkáját a jövőben? Nagyon remélem, és kívánom neki!

És elkezdtem gondolkozni a saját szakomon is. Szerencsére nekünk nem kell szakosodnunk, hanem szakosít minket az iskola, méghozzá gyermekvédelmissé. Tényleg örülök neki, hiszen emiatt választottam ezt a szakot. Ám, most, másfél évvel az első napom után, túlélve lassan 3 vizsgaidőszakot, 3 félévet, és 3 félévnyi szakmai gyakorlatot (minden évben van szakmai gyakorlatom), némi belátást kaptunk ide-oda. És aggódom. Mammon miatt főleg. Nem, nem azon hogy vajon nekem lesz-e, mert abban bízom hogyha jól csinálom majd a feladatomat, akkor nem lesznek megélhetési problémáim, és azt is tudom, hogy nem fogok milliomos sem lenni.

Inkább pont amiatt aggódom, hogy lesz-e hol dolgozni. Lesz-e hely? Lesz-e lehetőségem? 4 félév van még előttem, vagyis 2 év. Nem hiszem hogy olyan radikális változások lesznek akkor, hogy mint Donald kacsa, pénzzel teli medencében fogunk úszkálni. Pedig nem árt némi pénz, hogy munkahelyet tudjanak biztosítani. Igazából, az a reményem, hogy gyermekvédelem mindig lesz, így mindig lesz szükség munkatársra is ott. Lassan kezdek lemondani arról az álmomról, hogy iskolában dolgozhassak, hiszen a legtöbb iskolának a tanárokat sincs pénze lassan kifizetni, így a legtöbb helyen ezt úgy oldották meg, hogy az egyik tanárt kinevezték gyermekvédelmi felelősnek.

És most nem akarom hogy bárki azt mondja, hogy leszólom a tanárokat, mert nem így van. Nagyon is szeretem a pedagógusokat, hiszen mindkét szülőm az, én is annak készülők, tényleg nincs a tanárokkal bajom, sőt. Azt sem mondom, hogy valaki, aki 10, esetleg 20 éve már gyerekekkel foglalkozik, az nem ért hozzájuk, pont ellenkezőleg, meg se szólalhatnék mellette, talán még a diplomámmal se (ha majd egyszer odajutok). Ám az szerintem tény és való, hogy akit tanárnak, tanítónak "képeztek ki" csúnyán mondva, annak nem olyan a hozzáállása, mint egy olyasvalakinek, aki ennek tanult. Ez körülbelül olyan nálam, mint pl. egy kardiológus és egy fül-orr-gégész. Mindketten a kórházban dolgoznak, mindketten fehér köpenyt viselnek, kitűzőjük van, meg névtáblájuk az ajtó mellett, sőt, szép rendelőjük is, de teljesen más a feladatkörük.

Gyakran eszembe jut Dánia (ha jól emlékszem, a dolog szempontjából nem is lényeges, a lényeg az hogy tőlünk északabbra és jóval nyugatabbra van). Ott ugyanis rájöttek az okos bácsik, hogy megéri sok pénzt belefektetni a gyermekvédelembe, a gyermekotthonokba, a nevelőszülői intézményrendszerbe, ugyanis a belefektetett pénzt később a gyerek többszörösen vissza fogja fizetni, adó formájában - hiszen rendes állása lesz, nem csak úgy lesz, nem fog "rossz útra térni". Ma, Magyarországon, nagyon kevés növendék tanul tovább (úgy értem olyan, aki védelembe volt véve), azt hiszem olyan 5-10%-ék körül. Elkeserítően kevés.

"Hire Me!" :)

Ez hát a legnagyobb bajom. Az aggódás. A túlgondolás. Lehet az egésszel nem kellene foglalkoznom, nem kellene izgulnom miatta, csak arra gondolni, hogy mi lesz holnap, és azt túlélni. Amolyan "napról-napra" való éléssel.

Gyakran eszembe jut tesóm mondása is. Nyáron 2 hónapig keresett állást, már nagyon le volt törve, de még mindig azt mondogatta, hogy aki akar, az talál magának állást. Azt hiszem az az egyetlen jó megoldás, ha ezt fogom majd magamnak mondogatni, sőt, el is fogom hinni álláskeresés közben. Hogy valóban lesz-e munkám? Jó kérdés. Ha nem lesz, akkor mit fogok csinálni? A legjobb kérdés. Sokáig gondolkodtam azon, hogy kéne még egy szak, esetleg egy MA. De akkor is lesz fél év szünetem minden bizonnyal. Fél év alatt mit csináljak? Csak üljek és nézzek ki a fejemből?

Úgy érzem ilyenkor gyűlölök "felnőttnek" lenni. Nem jó móka. Inkább amiatt szeretnék aggódni, hogy nincs meg a Barbiem kedvenc ruhája :)))) ...

Vásárlás - Észnél kell lenni...

Ezt a két csodálatos plédet vettük ma (bocsánat a képért, rettenetesen remegő kezeim vannak ^^"), mert a kanapénkon lévő két pléd már kezdi feladni a szolgálatot, és jobb szeretem ha le van terítve. Így védi a kanapé eredeti huzatját. Annyira aranyos ez a minta, nem :) ?
De nem is emiatt készül ez a bejegyzés. Történt ugyanis, hogy elmentünk a Jysk-be, ugyanis tudtam, hogy kell ilyen pléd, és 799-ért láttam/hallottam. Igen ám, de a 799-es plédből már csak almazöld és piros volt, nekem pedig citrom vagy narancssárga kellett volna. Nézegettük tovább a plédeket, szerencsére ráleltünk jó pár akciósra (majdnem feléért adták őket). Persze, hogy megörültünk, tesómat picit győzködtem, majd két ilyen csodálat landolt a kosarunkban, 1290-ért darabja, ha jól emlékszem, de lehet csak 1200 volt... Hát, nem 800 forint, tudom, de ez volt a második legalacsonyabb ár, és bizony erre figyelnünk kell :-/ ... Sajnos. Landolt a kosarunkban még egy 10 darabos akasztó-csomag, 499-ért. Megyünk a pénztárhoz, fizetnénk, erre az összeg majd' 5000 forint. Tesóm már fizetne, mikor ránézek a kijelzőre, és látom hogy a pléd 1999-ért van. Szólok a hölgynek, hogy ez így most mi, nem ennyiért volt kiírva. Mondta, mutassam meg neki, hogy honnan vettem el. Megmutattam, valóban nem a 1999-es, hanem az 1200-es ár van kint. A hölgy fogta, azt mondta, hogy ezt az árat kell kifizetni (nem akartam neki mondani, hogy tudom, lakótársnőm már ezerszer "figyelmeztetett" erre, nekik ugyanis boltjuk van - MINDIG a kinnlévő árak közül a legalacsonyabbat kell kifizetnünk!). Kicsit lelkiismeret furdalásom támadt, ugyanis a hölgy mondta, hogy a különbséget majd a "kolléga" (gondolom az árazó) majd kifizeti... Én tényleg nem akartam senkit se ilyen bajba sodorni, senkinek sem hiányzik, hogy levonjanak még a fizetéséből... De azt se szeretem, ha át akarnak vágni. Mert 2000ért nem vettem volna meg a plédet... És így 5000/4500 helyett 3000-et kellett fizetnünk. És hát azért nem mindegy.
De attól még bánt a dolog egy kicsit... És örülök is, hogy vannak új plédeink, de rájuk nagyon fogok vigyázni, majd csak mosáskor lesznek fenn a kanapén :) ... vagy ha a mostaniak már teljesen elhasználódtak.

Hölgyeim... egy jó tanács...

SOHA, de SOHA ne gyöngyözzetek a saját ágyatokban! 

Történt ugyanis velem, nagy boldogságomra, hogy gyöngyözgettem, játszogattam. Mostanában rászoktam arra, hogy tű segítségével viszem fel egy szálra a gyöngyöt, vénségemre így könnyebb :) . No, és történt eme nemes pillanatban, hogy egy eltörtem egy gyöngyöt. Mert persze a _hülye_én erőlteti, akkor is ha látja hogy az bizony nem fog menni. De hát ezt teszi a klingonvér (mert szerintem van bennem, néha olyan makacs, önfejű, és erőszakos vagyok... csak a klingonvérre tudom fogni). No, és hát eltörtem egy üveggyöngyöt, aminek egyik darabja sikeresen az ágyamba hullott (mert persze fekve, Voyagert nézve jó csak gyöngyöt fűzni, készülve a Karácsonyra). 

Nos, és sikeresen bele is tenyereltem. Őrjítő fájdalom, vér. Persze ez is klingonvér, mert felbosszantott, hogy hogy lehet valaki ennyire béna... Hát. Így. 

Persze, van egy olyan tippem, hogy ettől még fogok továbbra is ágyban fekve fűzögetni... :) (vajon erre miért ajánlja be az "etnikailag" szót? ki érti ezt... ). 

Vulkáni akarok lenni. Na jó nem. Megőrjítene a sok logika. Legyek inkább ocampa! Ne... az se... Bár cukik, de csak 8 évig élnek. Max 9. Bár egy másik törzsük akár 20 évig is... De akkor már egy éve halott lennék :-/ ... Akkor talaxiai leszek. Nem, inkább az se... Bár menő a frizurájuk, de a sárga része a bőrömnek mindig megrémisztene... 

Akkor leszek inkább csak simán vámpír :) 

Kép eredeti helye

Nem lesz...

... pénzre váltás, a Gúgli nem szereti a koporsó fülbevalóimat :D ... Jobban mondva azt írta e-mailben, hogy nem biztos hogy meg tudják mondani hogy miért, de nem felelek meg a szabályzatuknak. Hát... akkor Fákk. Most ez egy kicsikét fel....ott. De hát mindegy, ha nem jó amit csinálok nekik, akkor az az Ő bajuk, mert bizony nem fogok színes virágocskákról írni ... Fúúúú... mérgesvagyok!!

Ha vége a 31napos csokornak, muszáj pihennem... Már most is pihenésre vágyom... Úgy érzem, hogy a lelkem kiszakad a helyéből... Pedig lényegében nem is csinálok semmit sem... Mégis... Érzelmileg vagyok főleg kimerült...

Blithe vagyok, Blithe leszek, Blithe is maradok örökre...

Egy óriási nagy vallomással tartozom... Azóta bennem érett ez a dolog, mióta elindítottam a blogot...
Be kell valljam nem szerettem "P-Blither"-nek lenni... Blithe vagyok, voltam, és leszek is.
Olyan furcsa... a név maga Dan Brown Angyalok és Démonok című könyvéből tűnt fel számomra először. Ugyanis ott az ajánlás "Blythe-nak" szól. És ez a név annyira megtetszett, hogy "felvettem". Akkoriban nagyon érdekelt az ezotéria, sokat olvastam a legkülönbözőbb dolgokról, így lettem én "Blithe MagiC". Ez lenne piciny nevem története.

És tudjátok mit jelent a "blithe"? Jókedvű, vidám. A sors iróniája talán, de kiejtésileg eléggé hasonlít a "blight" szóhoz, amely már mételyt, penészt, és hasonló negatív dolgokat foglal magában.

Mégis, valahogy képtelen vagyok "P-Blithernek", vagy bármi másnak lenni. Nem megy. Át is írtam magam Blithe-ra.  Főleg ezek miatt a képek miatt :) ... (egy kis egózás :D )

Az első képet még évekkel ezelőtt készítette egyik ismerősöm (akinek baromi jó képei vannak!!!), ez egy amolyan "profi" fotózás volt :D . Hadd ne kelljen mondanom, a legtöbbet végigröhögtük, végighülyéskedtük...
A második kép már a tablófotózáskor készült. Furcsa, de a legtöbb lányt szomorú volt, komoly maradt, én itt is végignevetgéltem az egészet, ráadásul a fotósnő bekapcsolta a ventillátort, és ez a kép pont egy olyan pillanatkép, amelyen a matrózblúzom fekete része fellibben, és egy órási nevetés volt kibontakozóban. Ez egyébként a kedvenc tablóképem, sajnálom, hogy ezt nem tehettem ki :) ... A harmadik képen Dórikámmal fényképezkedtünk a volt osztálytermünkben. Hadd ne mondjam, szintén nem volt egy olyan napom, amit ne röhögtük volna szinte végig :) ...

Reggelente is Blithe vagyok... (tesóm készítette ezt a képet, épp magyarázni akartam neki, hogy nem kéne :D ), Blithe vagyok mindenféle hajjal (itt épp szőkecsíkkal, azóta voltam padlizsán, vörös, meg bordó is :D ...), és Blithe vagyok esténként is (egy buli-életkép, jobban mondva egy Szilveszteri-születésnapi buli, régi osztálytársaimmal)

Nem tudok tehát tovább "P-Blither maradni". Blithe vagyok, voltam, leszek.
Bocsánat, ha ezt így rátokzúdítottam :) ...

Zárógondolatként - Nem szeretem az olyan embereket, akik mindenáron azt mondják, hogy "Jajj de boldog vagyok, jajj de mosolygok" - és ezt így minden nap, minden percében. Ezek az emberek magukra erőltetik a mosolyt, a boldogságot, belül pedig ki tudja, hogy mik mennek bennük végbe.
Én se azért mosolygok, meg nevetek annyit, mert olyan húdek.rvaboldogvagyok, vagy hasonló. Számomra azért fontos ez, mert így könnyebben elviselem a világot és mocskait.

Haragszom magamra...

Ááááááááá, mostmár megrugdosom magam!!! :D Ahelyett hogy tanulnék, most is a feliratkozásaimat nézem... Szörnyű vagyok! Pedig erre a tárgyra 3 (!!!) másik tárgy is épül :S ... Csak sikerüljön :S ... Ez nem anatómia, amiből úgy néz ki hogy jövőre megyek :D (mert ami UV időpont van, akkor nekem még van egy vizsgám...), hanem egy szocmunka - esetmunka, aminek sikerülnie kell!!!
Nagyon drukkoljatok, 2től írjuk ...

Félelmek - Teszt :)

Most találtam ezt a kis tesztet, gyorsan lefordítottam (remélem érthető lett :S ...), ha gondoljátok csináljátok meg :) ! (a végén van értékelés). Először egyébként nem vettem észre, hogy teszt, amikor letöltöttem, csak érdekességként akartam hozni :D , hogy mennyiféle félelem létezik a világon.


A
----------
[_] Achluophobia - Félelem a sötétségtől
[_] Acrophobia - Félelem a magasságtól
[_] Agliophobia - Félelem a fájdalomtól
[_] Agoraphobia - Félelem a nyitott és zsúfolt terektől
[_] Agyrophobia - Félelem az utcán való átkeléstől
[_] Aichmophobia - Félelem tűktől és hegyes tárgyaktól
[_] Amaxophobia - Félelem az autóvezetéstől
[_] Androphobia - Félelem az emberektől
[ ] Anginophobia - Félelem a torokgyulladástól, fulladástól
[_] Anthrophobia - Félelem a virágoktól
[_] Anthropophobia - Félelem az emberektől vagy társadalomtól
[_] Aphenphosmphobia - Félelem a megérintéstől
[_] Arachnophobia - Félelem a pókoktól
[_] Arithmophobia - Félelem a számoktól
[_] Astraphobia - Félelem a mennydörgéstől, villámlástól
[_] Ataxophobia - Félelem a zűrzavartól, rendetlenségtől
[_] Atelophobia - Félelem a tökéletlenségtől
[_] Atychiphobia - Félelem a kudarctól
[_] Aulophobia - Félelem a furulyáktól, fuvoláktól
[_] Autophobia - Félelem az egyedülléttől


B
----------
[_] Bacteriophobia - Félelem a baktériumoktól
[_] Barophobia - Félelem a gravitációtól
[_] Bathmophobia - Félelem a lépcsőktől, lépésektől
[_] Batrachophobia - Félelem a kétéltűektől
[_] Bibliophobia - Félelem a könyvektől
[_] Botanophobia - Félelem a növényektől



C
----------
[_] Cacophobia - Félelem a csúfságtól
[_] Catoptrophobia - Félelem a tükörtől
[_] Chionophobia - Félelem a hótól
[_] Chromophobia - Félelem a színektől
[_] Chronomentrophobia - Félelem az óráktól
[_] Claustrophobia - Félelem a zárt helyektől
[_] Coulrophobia - Félelem a bohócoktól
[_] Cyberphobia - Félelem a számítógépektől
[_] Cynophobia - Félelem a kutyáktól


D
----------
[_] Dendrophobia - Félelem a fáktól
[_] Dentophobia - Félelem a fogorvosoktól
[_] Domatophobia - Félelem a házaktól
[_] Dtychiphobia - Félelem a balesetektől


E
----------
[_] Ecophobia - Félelem az otthontól
[_] Elurophobia - Félelem a macskáktól
[_] Ephebiphobia - Félelem a tiniktől
[_] Equinophobia - Félelem a lovaktól


G
----------
[_] Gophobia - Félelem a házasságtól
[_] Genuphobia - Félelem a térdektől
[_] Globophobia - Félelem a lufiktól
[_] Glossophobia - Félelem a nyílvános helyen történő beszédtől
[_] Gynophobia - Félelem a nőktől


H
----------
[_] Heliophobia - Félelem a naptól
[_] Hemophobia - Félelem a vértől
[_] Herpetophobia - Félelem a hüllőktől
[_] Hydrophobia - Félelem a víztől


I
----------
[_] Itrophobia - Félelem az orvosoktól
[_] Insectophobia - Félelem a rovaroktól
[_] Ichithyophobia - Félelem a halaktól


K
----------
[_] Koinoniphobia - Félelem a szobáktól

L - M
----------
[_] Lekophobia - Félelem a fehér színtől
[ ] Lilapsophobia - Félelem tornádoktól és hurrikánoktól
[_] Lockiophobia - Félelem a szüléstől
[_] Mageirocophobia - Félelem a főzéstől
[_] Melanophobia - Félelem a fekete színtől
[_] Microphobia - Félelem a kis tárgyaktől
[_] Mysophobia - Félelem a kosztól és baktériumoktól

N
----------
[_] Necrophobia - Félelem a haláltól, halott dolgoktól
[_] Noctiphobia - Félelem az éjszakától
[_] Nosocomephobia - Félelem a korházaktól


O
----------
[_] Obesophobia - Félelem a hízástól
[_] Octophobia - Félelem a 8-as alakjától
[_] Ombrophobia - Félelem az esőtől
[_] Ophidiophobia - Félelem a kigyóktól
[_] Ornithophobia - Félelem a madaraktól


P
---------
[_] Papyrophobia - Félelem a papírtól
[_] Pathophobia - Félelem a betegségektől
[_] Pedophobia - Félelem a gyerekektől
[_] Philophobia - Félelem a szeretettől
[_] Phobophobia - Félelem a félelemtől
[_] Podophobia - Félelem a lábtól
[_] Porphyrophobia - Félelem a lila színtől
[_] Pteridophobia - Félelem a páfrányoktól
[_] Pteromerhanophobia - Félelem a repüléstől
[_] Pyrophobia - Félelem a tűztől

R
----------
[_] Rajalophobia - Félelem a majmoktól

S
----------
[_] Scolionophobia - Félelem az iskolától
[_] Selenophobia - Félelem a holdtól
[_] Sociophobia - Félelem a társadalom értékelésétől
[_] Somniphobia - Félelem az alvástól


T
----------
[_] Tachophobia - Félelem a sebességtől
[_] Technophobia - Félelem a technológiáktól
[_] Tonitrophobia - Félelem a mennydörgéstől
[_] Trypanophobia - Félelem az injekcióktól

V-Z
----------
[_] Venustraphobia - Félelem a gyönyörű nőktől
[_] Verminophobia - Félelem a csíráktól, baktériumoktól
[_] Wiccaphobia - Félelem a boszorkányoktól és boszorkányságtól
[_] Xenophobia - Félelem az idegenektől
[_] Zoophobia - Félelem az állatoktól

Több mint 50 - Miért nem vagy zártosztályon?
Tübb mint 30 - Fordulj tanácsadohóz, MOST!
Több 20 - Paranoiás vagy.
10-20 - Normális vagy
10 vagy kevesebb - Rettenthetetlen vagy.
0 - Hazudtál!!!


Be kell valljam, nekem három kiemelkedő félelmem van, a többi inkább csak "viszolygás" (pl. a békáktól :S ...)
Az egyik az a félelemtől való félelem. Nem olyan félelem, amit "el lehet kerülni" (mint pl. a békásat :D ), hanem olyat, amit képtelenség (pl. nappaltól, éjszakától, stb.)
A másik nagy félelmem már kiskorom óta üldöz - akkor ugyanis elmentünk egy Aquarisztikába, vagy minek nevezik ezeket :) , a lényeg az, hogy mindenhol akváriumok, tele vízzel, tele hallal. Komolyan mondom, szabályosan rosszul lettem, menekülő-funkció bekapcsolt, mindenféleképp szabadulni akartam. Soha nem éltem át még ilyesmit, de tisztán emlékszem, hogy a pirannhákat nézegettük, és apukám mesélte, hogy ezek a halak húst esznek, stb, én pedig álltam, és láttam, hogy megtörnek az üvegek és az összes hal és víz rám zúdul.  Azóta nem járok ilyen akváriumos helyekre :) ... Az állatkertekben is mindig kihagyom... :S
A harmadik félelmem már jobban meghatározza a hétköznapjaimat - nem bírom ugyanis a nyers húst. Kezdetben ezzel sem volt semmi bajom, de egy idő után már csak a csirkemellett tudtam megfogni, utána már azt sem. Ha már sül vagy fő vagy hasonló, akkor már nincs vele bajom, csak amikor hozzá kell érni, azt nem bírom... Ne kérdezzétek hogy miért :S ...

Olyan furcsa az élet, nem? Mondjuk, ezek a "fóbiák" még mindig jobbak, mint pl .a technikától vagy a kompjúterektől, esetleg a lábaktól való félelem :)) ...

Praktika - Két új fülike, és egy kis mese :)

Tegnap akartam ezt a bejegyzést megírni, de képzeljétek, valami miatt a blogger nem szeretett, és nem tudtam képeket feltölteni :S ... Féltem, hogy most is ez lesz, de szerencsére nem, így tudok mutogatni képeket :) !!! 

Tehát, a tegnapi jogom 3-as lett, aminek nagyon, de nagyon örülök (főleg azért, mert ez a tanár úgy vizsgáztat, hogy 5-en megyünk be, és "beszélgetünk" az emberi jogok, igazából Ő kérdez, de mindenkitől :D ), és a rohadt ombudsmanokat képtelen voltam megjegyezni, mondtam is a másik 4 lánynak, ha azt kérdi, én nem vagyok ott :D . Első kérdéssor - mindenki mondjon el egy tetszőleges emberi jogot. Rámkerül a sor - jó, egészséges környezethez való jog. Persze, hogy előjött a jövő nemzedékéért ombudsman... Hát, valamit mondtam, de jobb is lehetett volna. Gondoltam, oké, ennyi volt, kisPetra elhasalt, már gondolkodtam, hogy a következő időpontra van-e másik vizsgám... Tanár nem is nézett rám, nem is kérdezett, semmi. Mondom, nagyszerű. 

Erre, rámnéz - eutanázia kérdése. Persze, a legnehezebbet, legjobb. Mondtam valamit, utána mérges voltam rá, mert ilyeneket kérdezett, hogy mi van a halálosbeteg gyermekkel, ott milyen papírok szükségesek, stb. Hát, persze csak néztünk mind az 5-en, mint borjú az újkapura. Ha valakit érdekel - halálos beteg gyermeknél, hogy passzív eutanáziát alkalmazhassák - mivel cselekvőképtelen kiskorú, bírósági papír kell hozzá. Felnőtteknél 2 tanús papír. 

Következő kérdés - abortusz, de nem ám úgy, hogy mi az, meg felnőtteknél. Fenéket. Gyerekeknél. 13-14, meg 14-18 év közöttieknél, hogyan kell eljárni. 14 év alatt a szülő beleegyezése kell (vagy bele nem egyezése), az felett, a gyerek dönt, de a szülőnek is tudnia kell róla. Nagyszerű kérdések voltak... A legrosszabb az volt, hogy ugye a vizsga végéig nem tudtad, hogy miért küzdesz - bukásért, vagy sem. 

De amikor megtudtam, hogy 3-as, nagyon örültem neki :) ... Főleg, hogy még kérdezte külön tőlem a többi ombudsmant is, de nagy szerencsémre a tanár felállt, és valamit izélt az ETR-el, a gépnél, nekünk háttal, és a többiek segítettek. 

Így a hármasom örömére készítettem két "Magányos" (ez is a nevük) fülbevalót...

Ő a Magányosok virága ...

... Ő pedig a magányos szív.

Így a bedugós fülijeiem száma 6-ra bővült :) !

És sajnos elfogytak az alapjaim, de majd körbejárom Szegedet, hátha sikerül valahonnan beszereznem :S , és nem kell külön rendelni... :S Mert az a plusz pénz, és plusz idő... az sok... Főleg, ha csak pár alapot akarok :S ...

A legdúrvább vizsgám az a baj, hogy még hátravan. Funkcionális anatómia. Félek tőle... De tuti, ha sikerül, akkor Ő is kap egy valami ékszert :) ...

Praktika - Fekete rózsás hajcsat és némi sírás :)

Nemrég vettem ugyebár egy édes kis hajcsatot :) . Előtte, még februárban vettem a Tesco-ban két fekete rózsa-fülbevalót. A probléma az volt, hogy bár akkor nem írtam, de az egyik rózsa leesett a fülbevalóról, miközben hazahoztam. Amiért nem írtam róla az az volt, hogy bíztam benne, hogy ezt a próbémát át tudom hidalni - ez sajnos nem így lett, akárhányszor ragasztottam meg a fülbevalót, 1-2 napra rá a rózsa mindig leesett. Öröm az ürümben, hogy ezt a kis rózsát most fel tudtam használni :))) ...
Holnap vizsga jogból. Segítenie kell! Főleg, hogy mostmár marhára unom az emberi jogokat... Pedig a 6 félévnyi jogból csak 2nél járok... Szörnyű!!! Én kis naív azt hittem, hogy milyen jó lesz szociálpedagógusnak lenni, se matematika, se hasonló, amit nem szeretek... Erre, igaz, hogy matekunk nincs és nem is lesz elméletileg, de helyette van 6 félévnyi jog, meg idén a funkcionális anatómia (hát, a bioszt csaknem úgy nem szeretem, mint a matekot... :S ) . Ami bíztat, az a többi "jó" tantárgy. Az a probléma, hogy észrevettem, hogy elkezdtem élvezni, mármint előző félévben is jó volt, de most igazán elkezdtem élvezni a szakomra bejárást, tanulást (az más kérdés hogy fele nem marad meg :D ). Tudjátok miért? Mert érdekel. Az kevésbé, hogy miért olyan űberállatkirály az ENSZ, meg hogy az összes emberi jog az alkotmányba is bele van írva, meg hogy de jó hogy van nekünk csontunk... Nem. Az érdekel, hogy mi hogyan jött létre, hogy mikor hogy gondolkodtak a gyermekekről, hogy miért fontos a nevelés, miből áll a nevelés, milyen a jó nevelés. Engem ez érdekel, nem a hülye anatómia, meg a hülye jog T_T ... Még a Szociális munka alapismereteink is klasszak, pedig néha azok is elég húzósak...
De sajnos tudni kell a jogot is, meg az anatómiát is, meg mindent ami él és mozog...
DE! ha szerencsém van, akkor következő félévben fel tudom venni a játékkészítés kúrzust, amit nagyon-de-nagyon várok már ^^... Remélem olyan klassz lesz, amilyennek gondolom :)

Apropó, ugye nem feledkezetetk meg a játékról :) ? Még két hétig jelentkezhettek!!!! LINK

Megbírkózási stratégiák

Kis szösszenet lélekerősítőnek :)

Eredeti kép

Egy kis helyzetjelentés...

Nem akarok senkit se ezzel terhelni, de sajnos muszáj kiírnom magamból... Bocsássatok meg ezért!

Amit nem szeretek a felsőoktatásban...

... az nem más, mint a félév végének időszaka - avagy a ZH-időszak és a vizsgaidőszak. No, meg persze a kavarodásoké, kavarásoké. Miből mit kell mire? Miért nincs az az 5 időpont vizsgára meghírdetve, amiről a tanár beszélt? Hogy lehet 3 szaknak 120 helyet meghírdetni, amikor mi eleve vagyunk 80an, a szocmunkások talán többen is ... Mi a tanár e-mail címe? Miért van Szarvasra is meghírdetve vizsga, ha mi a Szegedi Egyetemen tanulunk? Miért kerülünk mindannyian ilyenkor az idegösszeroppanás szélére? És csodálkoznak, hogy szeretünk bulizni és inni :) ?
Nem könnyű ez az időszak... De túl kell élni. Gondoljatok ránk ilyenkor, és mi is gondolunk az érettségizőkre - és arra, hogy bárcsak még érettségizők, vagy gimisek, vagy általános iskolások vagy... inkább ovisok szeretnénk lenni...

I think I find myself again...

A feltételezés nem biztos. De reménykedem benne. Nagyon. Hiányzom saját magamnak...

“Jobb a saját ruhát megfoltozni, mint újat kérni kölcsön.” (kínai közmondás)

Véééééégreee :)

Végre sikerült megírnom a Szárnybontóba a legelső bejegyzésem (az üdvözlőn kívül), de megint az inaktivitás mocsarába süllyedek, hiszen most vannak a ZH-k és beadandók időszaka, majd a gyönyörű vizsgaidőszak... Addig is... Here comes the sun! (csak hogy lássam a fényt az alagút végén)

Kicsit elkeseredtem...

Mondhatjátok azt nyugodtan, hogy ez legyen a legnagyobb bajom, meg hogy hülyeségeket pörgök, de attól még tényleg elkeserítő számomra az a helyzet, hogy képtelen vagyok egy rohadt (elnézést a kifejezésért, nem volt szándékos, csak kicsúszott :$ ) , tehát, rohadt egy helyzet az, hogy mióta kutatom-keresem azt a rohadt gyűrű alapot, de persze semmi. Ma is voltam krea-boltban, igaz, itt a szülővárosomban, és az a bolt félig papírbolt, félig "kreatív", de gyöngyökből, üvegfestékekből, fülbevalóalapokból, nyaklánc/karlánc tartozákokból Dunát lehetett volna rekeszteni, de semmiféle gyűrű alap nem volt. Persze rákérdeztem az eladótól, aki valami legalsó fiókot kihúzott, mondván, ha van, akkor itt kell lennie, de persze nem volt.

Tényleg nem tudom, hogy most sírjak, vagy saját magamon nevessek, hogy ilyen "extra" igényeim vannak. Tényleg én vagyok a Dél-Alföldön az egyetlen olyan emberi lény, aki gyűrű alapot szeretne venni? Igaz, még Békéscsabán meg Kecskeméten nem voltam, ha már Dél-Alföldről van szó, de azt se merem elhinni hogy Szeged egyik legnagyobb Krea-boltjában nincs, mert persze nem volt ott sem. Ahol tegnap voltam, a Kerekecske-Gombocska nevezetű üzlet, ott is rengeteg ilyen dolog volt, kivéve gyűrű alap. Igaz, ott nem kérdeztem rá, de nagyon körülnéztem, miközben vártam a soromra. Lehet legközelebb rákérdezek... Ezt fogom csinálni! Ha a legkisebb Krea-boltba bemegyek, rákérdezek, én nem tökölök, csak hadd szerezzek már be pár gyűrű alapot, mert félek, hogy a gyűrű ötleteim, amik itt vannak a fejemben, azok mihamarabb elszállnak.

Vagy tényleg mindent csak Pesten lehet kapni, aki vidéken él, meg örüljön a fejének? Vagy hogy van ez? Egyébként nem sok Krea-Boltban jártam Pesten, de szerintem ott sem volt gyűrű-alap, legalábbis én nem láttam. Ráadásul egyik szegény Szolnoki barátnőmet, aki Szegedre jár velem egy szakra, őt is ráállítottam a 'témára', de még nem kaptam visszajelzést, így gondolom Ő se talált semmit :( , pedig neki még valami barátnője/volt osztálytársnője, nem is tudom pontosan, de nekik is van krea-boltjuk (de szeretnék én is ilyen családban élni :D ), és ígérte, hogy majd rákérdez, de gondolom Ő sem talált (mert nem szólt, és ígérte hogy fog, ha talál), tehát Szolnokon sincs valószínűleg.

És persze, feltehetjük a kérdést, hogy miért nem rendelek Webshopból? Elmondom miért nem - mert ha rendelek mondjuk 100 FT-ért gyűrű alapot, akkor kb. 700-800 forint lenne a postaköltség. Ennyit pedig egyszerűen nem vagyok hajlandó fizetni, sajnos még nem nyertem meg a Lottót, hogy "feles ezreseim" lennének rá, főleg a mai világban, amikor örülök hogy a számlákat ki tudom fizetni néha...

Tényleg sajnálom, hogy ilyen hosszú, panaszkodós félóra lett ebből a bejegyzésből, de egyszerűen ez egy akkora fájó pont számomra, hogy muszáj volt kiírnom magamból.

DE! a "jóhír" az, hogy vettem ma valami 'különlegességet', amit valami igazán érdekes dologra fogok használni :) ! Minden esetre kíváncsi leszek a végeredményre, és persze a ti véleményeitekre is! Sajnos viszont ezt csak Szegeden fogom tudni megcsinálni, ugyanis anyáékhoz most csak a két beígért karkötőhöz valót hoztam.