Forrás |
Nem szabad úgy gondolnunk a devianciára, mint egy abszolút rossz dologra - inkább ez egy "szükséges rossz", hiszen a deviancia jelenléte a társadalomban annak egészséges működését jelzi (gondoljunk csak Orwell 1984-re, ahol mindenki azt tette, amit a nagytestvér akart, és bár a könyv nem pont a devianciákról szól, nekem mindig ez ugrik be rögtön ide példának :))) )
Kis hazánkban 5 deviancia szoktak kiemelni: öngyilkosság, alkoholizmus, mentális zavarok, drogfogyasztás, bűnözés (bár szerintem ezek nagyjából igazak a világ többi országára is). Mivel ezek (sajnos) nagyjából ismert tényezők, épp csak pár számadattal jönnék a ledöbbentés szándékával.
Magyarországon a '80-as években több mint 4900 bevégzett öngyilkosságot jegyeztek fel - 2011-ben 2492-őt (a kutatók kb. 10x-esére becsülik azoknak a számát, akik sikertelen öngyilkosságot hajtottak végre, de erről nincs pontos számadat).
Hazánban egymillióra becsülik az alkoholbeteg számát (az alkoholizmust szokták "lassú öngyilkosságnak", szakszerűbben kifejezve "larvált szuicidizmus"-nak is nevezni). Ebből csak pár ezer kap megfelelő segítséget.
2011. januára és novembere között (tehát egy nem teljes naptári évben) 394600 bűncselekményt regisztráltak (ebből személy elleni 34ezer; 106.600 bűnelkövetőről van szó - ebből fiatalkorú 9900).
A drogfogyasztó 14-17 év közötti fiatalok száma az elmúlt években másfélszeresére nőtt.
15-74 éves lakosság átlagosan 4,5 óra szabadidővel rendelkezik, ennek 51%-ék a tévé előtt töltik. Olvasásra átlagosan napi 20 percet szánnak.
A kutatók szerint 2020-ra a "morbus hungarorus" (vagyis a magyarok halálának fő oka) a depresszió lesz. 2030-ra a burnout (kiégés). Ezért szokták azt mondani, hogy a magyar kultúra önpusztító tendenciát mutat.
Forrás |
De mégis, mi válthatja ki ezeket?
A devianciák mindig kétarcúak - egyéni életút eseményei és az adott társadalom hagyományai, kulturális mintái, kollektív élményei, aktuális állapota befolyásolja. Erre jó példa, hogy az 1880-as években megnőtt az elmebetegek és öngyilkosok száma - egyéni életút eseményei közé sorolhatjuk, hogy pl. megnőtt az emberekben a bizonytalanság (szabadságharc elvesztése, társadalmi bizonytalanság, felemás modernizáció, stb.), társadalmi jelenségként pedig megszaporodtak a vezetők, "híres" emberek öngyilkosságai (ezt egyébként "mintaadásnak", vagy Werther-effektusnak szokták nevezni).
Deviáns egyéneket is vizsgáltak, és a kutatók megállapították, hogy a devianciára való hajlamot 5 különböző dologhoz társíthatjuk. Ezek közül az első a személy biológiai tényezői - pl. megállapították, hogy azoknak a férfiaknak a többsége, akik börtönben vannak dupla Y-kromoszómával rendelkeznek, "szuper-férfiaknak" is nevezik őket. A tesztoszterontúltengésük miatt sokkal agresszívabbak, mint a többi férfi. Második ilyen tényező a szocializációs zavar - pl. ha az anya-gyermek közti kapcsolat zavart szenved, akkor a gyermek valószínűleg bizonytalanná, önbizalom hiányossá fog válni. Ez a zavar ezeken kívül még kárt okozhat az egyén identitásában is, szerepeinek bonyolult hálózatában is. Ezen kívül pl. Chicago "gettójában" észrevették, hogy a szocializáció fontos része a bűnre nevelés - tehát az idősebbek bűnelkövető technikákat adtak át a fiatalabbaknak, így azok akaratlanul is a bűnözői életmódot tartották maguk előtt, mint példaképet.
A harmadik tényező a személyiségzavart okozó életesemény - ezek az elkerülhetetlen dolgok, pl. haláleset, párkapcsolat megszűnése, stb, - amelyek, ha éretlen személyiséggel vagy olyannal találkoznak, amely valamilyen szociális zavarral rendelkezik, szintén devianciához vezet. Negyedik tényező a mikroközeg kultúrája - magyarul a családi kultúra milyen mintákat ad át a személynek. Kutatók észrevették ugyanis, hogyha egy gyermek felmenői között volt alkoholista/öngyilkos/mentális beteg, akkor a lemenő ágakban is gyakran felütötte az adott dolog a fejét (ezt egyébként transzgenerációs hatásnak is szokták nevezni).
Végül pedig, az ötödik tényező a társadalmi anómia. Az anómia normanélküliséget, szabályozatlanságot jelent. Az anómia jelenlétéről a társadalomban két elmélet is létezik - Durkheim szerint az anómia csak időszakonként jelenik meg, míg Robert Merton szerint az anómia mindig jelen van, de a mértéke változó. Ha egy társadalom az anómia állapotában van, akkor elbizonytalanodnak a szocializáció folyamatának résztvevői - az anómia növeli a személyiségkárosító helyzetek számát, csökkenti a személyiségek ellenálló képességét. Így növekedik a társadalmi bizonytalanság, csökken az élet értelmébe vetett hit.
Forrás |
Nekem nagyon tetszett, szeretem ezeket a témákat :) Várom a következőket^^
VálaszTörlésKöszi a bíztatást ^^! Remélem az is tetszeni fog majd :)
Törlés