2011. július 31., vasárnap
31napos csokor - 31. nap - Összegzés, lezárás, avagy hogy tetszettek a feladatok
Vége van hát. Olyan furcsa ez. Nem akartam reggel írni, mert arra gondoltam, hogy délben jobb gondolataim lesznek. Délben nem akartam írni, mert annyi sem volt mint reggel, gondoltam jöjjön az este - vagy késődélután, ki hogy nevezi.
Be kell valljam, kicsit szomorú vagyok, hogy vége, szerettem ezeket a feladatokat csinálni :) . Nagyon is. Kicsit személyesebbé tették a blogokat, és nagyon örültem, hogy nem kellett egyedül végigvinnem! Kicsit sajnálom, hogy az egyik 'versenyző' félúton kiszállt, de előfordul az ilyesmi :)
Minden esetre nagyon szépen köszönöm minden résztvevőnek, hogy bevállaltátok, és hogy írtatok nap mint nap!!! Sokat tanulhattam tőletek :) Köszönöm!
2011. július 30., szombat
Praktika - "Salva" elf fülbevalója :)
Egy korábbi bejegyzésemben említettem már, hogy visszatértem a 'TK-világába'.
Visszatérésem olyan sikeres volt, hogy meg is ihletődtem, ugyanis nemrég egy csatában vett részt egyik karakterem, ahol egyik ismerősöm karaktere, Salvador (becézve Salva) megsérült a fülén. Mókáztunk rajta, hogy a kovács karakterem majd készít neki egy fülbevalót, ami takarja a sebet, amikor ráakadt (ismét mert Sim2-es időimből már ismertem) erre a csodálatos, gyönyörűséges elf fülbevalókra...
 |
| Kép eredeti helye |
Amit felhasználtam:
- fülbevalóalap
- ősrégi fülgyűrű
- rengeteg lánc (pl. az egyik Alarától kapott is :) )
- szerelőkarikák
- fekete levelek (amiből GhostGirl-nek küldtem már korábban)
- kis súlyok (fogalmam sincs hogy mi a rendes nevük)
Gondoltam, most bemutatom a végeredményt, ugyanis nagyon büszke vagyok rá (és tegnap 1 órát aludtam, amikor az eső felébresztett, és vagy háromszor újraépítettem, utána tudtam csak visszaaludni :))) ), és azt hiszem hogy megalkottam a 'tökéletest'. Nem, nem az, mert nincs gyönyörű elf fülem (csak félig :D ), és a sötét hajamtól nem látszódik rendesen a fekete levél (zöld jobb lenne, de nem...)
Azért csináltam ennyi képet, hogy legalább nagyjából vissza tudjam adni a "valóságot", de sajnos nem nagyon sikerült attól tartok. Ráadásul a képek többsége viszonylag sötét is, pedig délelőtt fényképeztem (amikor besüt hozzám a nap), de ez csak azon a képen érzékelhető, amin rajtam is van... Nem értem :-/ ...
De azért remélem tetszik :)))) Nekem a kedvencemmé vált ^^
31napos csokor - 30. nap - Egy kép rólad, miközben alkotsz
Két képet is hoztam, de csak azért, mert mind a kettő szörnyűborzalmas-pizsamás kép :D
A vicces az egyébként, hogy egyiknél se a "műhelyben" dolgozom, hanem a nappaliban :))) , a kezem majdnem ugyan úgy áll mind a kettőnél, a fejem is szinte ugyanúgy áll, ja, és természetesen pizsiben vagyok mind a kettőn :D Mert hát általában lefekvés előtt jönnek meg a jó ötletek. Az első képen már nem emlékszem, hogy mit alkottam, de a másodiknál egy lógós füli volt, arra emlékszem :)
Szörnyűborzalmas képek egyébként, egyetlen jó pont rajtuk a hajam, amire rá férne egy festés már, de szerintem majd csak szeptemberben fogom újrafesteni :D ...
 |
| Dórikával és sütivel |
 |
| Körülvéve minden jóval :) |
Ja, és mind a két képet tesóm paparazzozta :)
2011. július 29., péntek
31napos csokor - 29. nap - Miért szeretsz alkotni?
A legnehezebb feladat... Miért szeretek alkotni?
Először az önkifejezés egyik eszköze volt, mára inkább hobbivá nőtte ki magát - valami olyanná, amit azért szeretek csinálni, mert egy kicsit eltereli a gondolataimat a szürke világ mocskairól és fájdalmáról.
Ha alkotok, akkor mindig úgy érzem, hogy valami szépet adok a világnak, valamivel hozzájárulok hogy szebb legyen, és ne annyira egyhangú. A rendszerelméletek szerint ez lehetséges - hiszen ha a "rendszer" (ez esetben a világ) egy kis részén is változtatunk, akkor már az egész rendszer változik. ez nem lenne rossz :)
Van, hogy azért szeretek alkotni, mert úgy érzem, hogy olyankor egy eltűnt kor emlékeit idézem vissza, vagy annak szépségéből és erényéből "lopok" valamit vissza a mi világunkba. Hiszen hiányoznak a más korok, amiket nem ismerhetek, de szeretnék. Hiányoznak a nyugodt, csendes, délutáni teák, de egy zajos városban képtelenség ezt átélni. Hiányzik, hogy egy időben természetes volt, ha egy nő kézmunkázik, az is mindegy volt szinte, hogy mit csinál, úgy voltak vele, hogy az ártani nem árthat. Mára meg mi történt? Csodálkozik mindenki, az alapanyagok drágák, senki nem ért semmit sem...
Hiányzik a nyugodt világ, ami szerintem már sose lesz újra ugyanaz...
Van, hogy még az önkifejezés miatt alkotok - amikor hiányzik valami, valami olyan, amit sehol se találok meg a világban. Olyankor erős a késztetés, hogy magam kezébe vegyem az ügyet, mert ha az nincs, olyan vagyok mint egy félkarú kalóz vagy ilyesmi :) , és lennie kell. Meg kell teremtődnie.
Az önkifejezés egyébként nem csak a gyermekeknek, hanem a felnőtteknek is fontos. Hiszen enélkül az egyén érezheti azt, hogy be van zárva egy kalitkába, és onnan nincs menekvés. Ha erre nincs lehetőség, akkor az ég beszürkül, de gondolom mindenki ismeri az érzést. Kell egy kis szín, egy kis vidámság a világunkba :) !
Először az önkifejezés egyik eszköze volt, mára inkább hobbivá nőtte ki magát - valami olyanná, amit azért szeretek csinálni, mert egy kicsit eltereli a gondolataimat a szürke világ mocskairól és fájdalmáról.
Ha alkotok, akkor mindig úgy érzem, hogy valami szépet adok a világnak, valamivel hozzájárulok hogy szebb legyen, és ne annyira egyhangú. A rendszerelméletek szerint ez lehetséges - hiszen ha a "rendszer" (ez esetben a világ) egy kis részén is változtatunk, akkor már az egész rendszer változik. ez nem lenne rossz :)
Van, hogy azért szeretek alkotni, mert úgy érzem, hogy olyankor egy eltűnt kor emlékeit idézem vissza, vagy annak szépségéből és erényéből "lopok" valamit vissza a mi világunkba. Hiszen hiányoznak a más korok, amiket nem ismerhetek, de szeretnék. Hiányoznak a nyugodt, csendes, délutáni teák, de egy zajos városban képtelenség ezt átélni. Hiányzik, hogy egy időben természetes volt, ha egy nő kézmunkázik, az is mindegy volt szinte, hogy mit csinál, úgy voltak vele, hogy az ártani nem árthat. Mára meg mi történt? Csodálkozik mindenki, az alapanyagok drágák, senki nem ért semmit sem...
Hiányzik a nyugodt világ, ami szerintem már sose lesz újra ugyanaz...
Van, hogy még az önkifejezés miatt alkotok - amikor hiányzik valami, valami olyan, amit sehol se találok meg a világban. Olyankor erős a késztetés, hogy magam kezébe vegyem az ügyet, mert ha az nincs, olyan vagyok mint egy félkarú kalóz vagy ilyesmi :) , és lennie kell. Meg kell teremtődnie.
Az önkifejezés egyébként nem csak a gyermekeknek, hanem a felnőtteknek is fontos. Hiszen enélkül az egyén érezheti azt, hogy be van zárva egy kalitkába, és onnan nincs menekvés. Ha erre nincs lehetőség, akkor az ég beszürkül, de gondolom mindenki ismeri az érzést. Kell egy kis szín, egy kis vidámság a világunkba :) !
2011. július 28., csütörtök
31napos csokor - 28. nap - 5 olyan hely, ahová el akarsz jutni az életedben
1) Krakow/Krakkó
Bár már jártam Krakkóban (3 alkalommal is), azért én mégis csak visszavágyom :)) Nem is egyszer, nem is kétszer, legalább még 3x10szer :) Valahogy annyira magával ragadt ez a város... A hangulata, a képei, az hogy bár vannak turisták, nem érzed úgy hogy megfojtanak... Tehát elvarázsolt :) Újra látni szeretném a Wawelt, a mellette lévő lángokat fújó sárkányt, a piactéren akarok kavarogni, be akarok ülni a templomokba misére, és egy kávézóban akarok ülni, Heléne fagyit enni, és közben elmosolyodni két különböző rendbeli apácán, akik egymás mellett bandukolnak és épp fagyit esznek beszélgetés közben...
2) London, és úgy az egész Nagy-Britannia
Londonban is jártam már, de csupán egy pár napra, amolyan "kötelező köröket" tettünk csak meg, én viszont szeretnék egy olyan hónapot, amikor (sofőrrel!) körbeautózom Londont, Walest, Írországot, Skóciát, minden más zugot, várost, megszemlélve... Be akarom szippantani az illatát minden egyes kerületnek, és a 'GB' összes tagjának!
3) Párizs
Itt is jártam már :D , és nagyon-nagyon tetszett is, de szeretnék valamikor olyankor visszamenni, amikor kevés a turista, hogy lássam is a várost. Szeretném olyannak látni a várost, amilyen, nem pedig olyannak, amilyen lett a rengeteg embertől - hiszen nem láttam mást jóformán, csak óriási tömeget. Pedig szeretnék megint a Pére Lachaise-ben sétálni, és virágot tenni Heloise és Abelárd sírjára (amit akkor épp renováltak, mikor mi ottjártunk).
4) Csehország és Szlovákia
Mindkét helyen jártam már, nem is egyszer :) - sajnos muszáj volt őket egy "kalap alá" vennem, mert ugyanazért mennék el oda - vár-túrázni! Egyszer volt egy nyár, amikor apáék 'No, mit szeretnétek csinálni?' kérdésére én rögtön rávágtam, hogy nézzünk meg várakat. Hát, úgy is lett. Vár-túráztunk, és állati klassz volt :) Tuti, hogy én is fogom a kis lurkóimat elvinni :D
5) Moszkva
No, itt még nem jártam :) De már régóta el szeretnék jutni, érdekes és izgalmas lehet. Bár mindenféleképp várnék, amíg a közbiztonságról kicsit megnyugtatóbb dolgokat hallanánk, mint amit jelenleg :) - de azért szívesen sétálnék a Moszkvai utcákon, a Moszkva folyó partján, és közben dúdolnám a Wind of change-et :)
Bár már jártam Krakkóban (3 alkalommal is), azért én mégis csak visszavágyom :)) Nem is egyszer, nem is kétszer, legalább még 3x10szer :) Valahogy annyira magával ragadt ez a város... A hangulata, a képei, az hogy bár vannak turisták, nem érzed úgy hogy megfojtanak... Tehát elvarázsolt :) Újra látni szeretném a Wawelt, a mellette lévő lángokat fújó sárkányt, a piactéren akarok kavarogni, be akarok ülni a templomokba misére, és egy kávézóban akarok ülni, Heléne fagyit enni, és közben elmosolyodni két különböző rendbeli apácán, akik egymás mellett bandukolnak és épp fagyit esznek beszélgetés közben...
2) London, és úgy az egész Nagy-Britannia
Londonban is jártam már, de csupán egy pár napra, amolyan "kötelező köröket" tettünk csak meg, én viszont szeretnék egy olyan hónapot, amikor (sofőrrel!) körbeautózom Londont, Walest, Írországot, Skóciát, minden más zugot, várost, megszemlélve... Be akarom szippantani az illatát minden egyes kerületnek, és a 'GB' összes tagjának!
3) Párizs
Itt is jártam már :D , és nagyon-nagyon tetszett is, de szeretnék valamikor olyankor visszamenni, amikor kevés a turista, hogy lássam is a várost. Szeretném olyannak látni a várost, amilyen, nem pedig olyannak, amilyen lett a rengeteg embertől - hiszen nem láttam mást jóformán, csak óriási tömeget. Pedig szeretnék megint a Pére Lachaise-ben sétálni, és virágot tenni Heloise és Abelárd sírjára (amit akkor épp renováltak, mikor mi ottjártunk).
4) Csehország és Szlovákia
Mindkét helyen jártam már, nem is egyszer :) - sajnos muszáj volt őket egy "kalap alá" vennem, mert ugyanazért mennék el oda - vár-túrázni! Egyszer volt egy nyár, amikor apáék 'No, mit szeretnétek csinálni?' kérdésére én rögtön rávágtam, hogy nézzünk meg várakat. Hát, úgy is lett. Vár-túráztunk, és állati klassz volt :) Tuti, hogy én is fogom a kis lurkóimat elvinni :D
 |
| Oravsky vára, Szlovákia |
 |
| Hluboka vára, Csehország |
5) Moszkva
No, itt még nem jártam :) De már régóta el szeretnék jutni, érdekes és izgalmas lehet. Bár mindenféleképp várnék, amíg a közbiztonságról kicsit megnyugtatóbb dolgokat hallanánk, mint amit jelenleg :) - de azért szívesen sétálnék a Moszkvai utcákon, a Moszkva folyó partján, és közben dúdolnám a Wind of change-et :)
2011. július 27., szerda
31napos csokor - 27. nap - 5 alkotó/művész/író, akiknek szívesen lettél volna/lennél a helyében
Még négy nap van hátra :) ...
1) Mary Shelley
Bár soha nem lettem volna képes együtt élni a szerelmemmel és annak feleségével (bár Mary sem tette, de meg lett volna rá a lehetősége), csodálom őt a hihetetlen képzelőerejéért, csodálatos fantáziájáért, és a műveltségéért, amivel olyan érdekessé tette a Frankenstein című művét (hiszen jóformán ez az egyetlen műve, amit magyarra is lefordítottak, pedig legalább 3 tucatnyi megjelent).
2) Vincent van Gogh
Egyetlen egy dolog miatt - mert érdekel, hogy vajon hogy is gondolkodott, mi minden zajlott le a fejében, melyek az "őrülethez", és végül öngyilkosságához vezetett. Hogy megértsem a kacskaringós ecsetvonásokat, és a mindenféleképp szorongást kiváltó kompozíciókat. Nem a legszívderítőbb látvány, de azért érdekel :)
3) Anne Bronte
Azért, mert Ő írta az egyik legkedvesebb könyvet számomra (Agnes Grey), és mivel Ő volt a Bronte testvérek legfiatalabb tagja. Tudom, hogy Ő nem volt annyira termékeny író, mint testvérei, de valahogy olyan szépen írt Ő is... Bár Charlotte vagy Emily helyében is szívesen lettem volna :)
4) John William Waterhouse
A Preraffaelisták egyik kiemelkedő alakja, olyan, aki valami miatt kedves a szívemnek - és magam sem tudom, hogy miért. Leginkább a képei miatt tisztelem és szeretem, hiszen egy csodálatos világot tár elénk, mondhatni egy fantasy világot, amik pedig úgyis közel állnak a szívemhez :) . Ha esetleg nem ismernétek Waterhouse-t, szerintem nézzetek utána, csodálatos képei vannak! Az én abszolút kedvencem az Echo és Narcissus :)
5) Sappho/Szapphó
(Valahogy nem szeretem, ha le vannak magyarítva a nevek :S ... ) Sapphóról amit a legfontosabb tudni az az, hogy egy ókori görög költőNŐ, akinek csodálatos szerelmes versei voltak, de alig egy pár maradt csak fenn, és azok többsége is töredék csupán. Valahogy mégis olyan csodálatos egy nő... Megragadónak, elragadónak és magával ragadónak tartom a verseit. Olyan csodálatosan, élethűen ír a vágyról, hogy az valami hihetetlen! Imádom :)
1) Mary Shelley
Bár soha nem lettem volna képes együtt élni a szerelmemmel és annak feleségével (bár Mary sem tette, de meg lett volna rá a lehetősége), csodálom őt a hihetetlen képzelőerejéért, csodálatos fantáziájáért, és a műveltségéért, amivel olyan érdekessé tette a Frankenstein című művét (hiszen jóformán ez az egyetlen műve, amit magyarra is lefordítottak, pedig legalább 3 tucatnyi megjelent).
2) Vincent van Gogh
Egyetlen egy dolog miatt - mert érdekel, hogy vajon hogy is gondolkodott, mi minden zajlott le a fejében, melyek az "őrülethez", és végül öngyilkosságához vezetett. Hogy megértsem a kacskaringós ecsetvonásokat, és a mindenféleképp szorongást kiváltó kompozíciókat. Nem a legszívderítőbb látvány, de azért érdekel :)
3) Anne Bronte
Azért, mert Ő írta az egyik legkedvesebb könyvet számomra (Agnes Grey), és mivel Ő volt a Bronte testvérek legfiatalabb tagja. Tudom, hogy Ő nem volt annyira termékeny író, mint testvérei, de valahogy olyan szépen írt Ő is... Bár Charlotte vagy Emily helyében is szívesen lettem volna :)
4) John William Waterhouse
A Preraffaelisták egyik kiemelkedő alakja, olyan, aki valami miatt kedves a szívemnek - és magam sem tudom, hogy miért. Leginkább a képei miatt tisztelem és szeretem, hiszen egy csodálatos világot tár elénk, mondhatni egy fantasy világot, amik pedig úgyis közel állnak a szívemhez :) . Ha esetleg nem ismernétek Waterhouse-t, szerintem nézzetek utána, csodálatos képei vannak! Az én abszolút kedvencem az Echo és Narcissus :)
5) Sappho/Szapphó
(Valahogy nem szeretem, ha le vannak magyarítva a nevek :S ... ) Sapphóról amit a legfontosabb tudni az az, hogy egy ókori görög költőNŐ, akinek csodálatos szerelmes versei voltak, de alig egy pár maradt csak fenn, és azok többsége is töredék csupán. Valahogy mégis olyan csodálatos egy nő... Megragadónak, elragadónak és magával ragadónak tartom a verseit. Olyan csodálatosan, élethűen ír a vágyról, hogy az valami hihetetlen! Imádom :)
2011. július 26., kedd
31napos csokor - 26. nap - 5 legelső készítményed, amikre büszke vagy/voltál
1) Tál és kígyó
Az oviról nem sok emlékem van, maximum 1-2 játék, 1-2 barát arca, pár feladat, de nem sokkal több. Ám arra emlékszem, amikor sólisztgyurmából készítettünk egy kis "tálat", kívülről kagylókkal, csigákkal és kicsi kavicsokkal díszítettük, illetve varrtunk mellé filckarikákból és egy habszivacs labdából (amire szintén filc volt ragasztva "arcként" és "kalapként") egy kígyót :) . Ezek egyébként még ma is megvannak, az alján pedig még mindig ott díszeleg egy kicsit már megsárgult papíron a csengőcske, ugyanis az volt a jelem oviban :D (mert a holdacskát már elcsaklizták előlem T_T)
2) Tűzzománc virág anyák napjára
Általános iskolában 6 éven keresztül tűzzománcoztam, és nagyon szerettem :) A leges-legelső tűzzománc képem egy sárga virág volt, amit az osztályom készített anyák napjára elsősként (elsőben csináltunk még párat, de utána csak 4dikben tűzzománcoztunk újra, nem tudom már hogy miért). A kép egyébként ma is megvan még, a falamon lóg, anyukámmal kereteztük be ketten :)
3) Gyurma-falu
Ez is általános iskolás "alkotás", bár az egész osztály részt vett benne. Egy kis falut készítettünk gyurmából, mindenkinek megvolt a maga dolga, de emlékeim szerint a többieknek elég hamar elment tőle a kedvük, és a háromnegyedétől én fejeztem be, ráadásul kinder-állataimat is bevetettem a dekorálásban :)
4) Fogászati kiállítás-kép
6., 7dikes lehettem, amikor a megye meghírdetett egy "Fogászati" versenyt. A feladat nem volt túl nehéz, valami olyan képet kellett készíteni, amin a fogak vannak. Az én képem - így jobban belegondolva - nem volt egy túl nagy szám, olyan volt, mintha egy fürdőszobai tükörbe nézne a lány, aki rajta van, előtte fogmosópoharak, fogkefék, fogkrém, és hófehér fogakkal mosolyog. Valahogy mégis megtetszett ez a kép a zsűrinek, ugyanis Különdíj 2dik lettem - ami azért volt klassz, mert 2-3 kategória volt; rajz, festés, kréta, ha jól emlékszem, és aki ebbe nem fért bele, az ment a "Különdíj"-ba. Az első helyezett volt a meghívó elején, a harmadik helyezett pedig egy olyan barátnőm volt, aki marha klasszul rajzolt, festett, önálló kiállítása is volt.
5) Benjamin-otthon falfestése
Na, ez már gimisként történt :) , ugyanis református gimis lévén felkértek, hogy az otthoni Ref. egyházhoz tartozó Benjamin otthont (ami fogyatékos gyerekeknek van fenntartva), tegyük szebbé, fessünk egy falfestményt. Nagyon nehéz választás nem volt, hiszen Benjamin nem túl sok helyen bukkan fel a Bibliában, Ő volt ugyanis József legkisebb testvére, és mivel most lusta vagyok, és nincs kedvem leírni a történetet, de ha mégis valakit érdekelne, akkor ajánlom neki a József, az álmok királya című mesét (Youtube-on) - ennek az utolsó részét jelenítettük meg falfestményen, vagyis amikor Benjamint átöleli József. A vicces az egészben az, hogy én csak a tervezésben vettem részt, ugyanis a falfestés az érettségim előtt 2 nappal lett volna :D Hát, inkább nem vállaltam be, de prezentáció formájában bemutattam a gyerekeknek a ruhákat (ugyanis azokat terveztem én ^,^). Azt sajnálom, hogy még nem mentem el és néztem meg, hogy milyen lett, mert kíváncsi vagyok rá, nagyon is :)
Egyébként nagyon nehéz volt összeállítanom ezt a listát, hiszen a legtöbb alkotásomra büszke vagyok, voltam. Amikre nem vagyok büszke, azokat általában fogom, összetépem, lefejtem, újrahasznosítom :) . Azért is nehéz volt, mert kiskoromban rengeteg szép kiállításon vettem részt, egészen addig, amíg rá nem jöttek, hogy a rajzaim, krétakészítményeim, tűzzománcaim, festéseim nem "gyermekien bájosak", hanem csak simán bénák :D ... De azért élveztem őket elkészíteni, mindegyiket :) , és hálával tartozom azoknak a tanároknak, akik az évek során lehetőséget biztosítottak nekem :) !
És egy kis mókás történet, tizedikben volt utoljára rajz órám (bár akkor mi ugyebár a 9dikes anyagot tanultuk, 0dikban mi "összegeztük" az addigi tudásunkat az alaptantárgyakból, infót meg az angolt pedig pörgettük), és azon a rajzórán én voltam egy a kettőből, aki dicséretet kapott, azért mert az év során 16 5st szereztem, nem is volt más jegyem, a másik emberke asszem 12-3 körül volt, és akkora tapsvihar keletkezett XD ... Áhh, tök poén volt az egész, én meg hajlongtam meg minden :D ... Vicces volt! :)
Azt hiszem ennyi lenne, mindent leírtam amit gondoltam :) ...
Az oviról nem sok emlékem van, maximum 1-2 játék, 1-2 barát arca, pár feladat, de nem sokkal több. Ám arra emlékszem, amikor sólisztgyurmából készítettünk egy kis "tálat", kívülről kagylókkal, csigákkal és kicsi kavicsokkal díszítettük, illetve varrtunk mellé filckarikákból és egy habszivacs labdából (amire szintén filc volt ragasztva "arcként" és "kalapként") egy kígyót :) . Ezek egyébként még ma is megvannak, az alján pedig még mindig ott díszeleg egy kicsit már megsárgult papíron a csengőcske, ugyanis az volt a jelem oviban :D (mert a holdacskát már elcsaklizták előlem T_T)
2) Tűzzománc virág anyák napjára
Általános iskolában 6 éven keresztül tűzzománcoztam, és nagyon szerettem :) A leges-legelső tűzzománc képem egy sárga virág volt, amit az osztályom készített anyák napjára elsősként (elsőben csináltunk még párat, de utána csak 4dikben tűzzománcoztunk újra, nem tudom már hogy miért). A kép egyébként ma is megvan még, a falamon lóg, anyukámmal kereteztük be ketten :)
3) Gyurma-falu
Ez is általános iskolás "alkotás", bár az egész osztály részt vett benne. Egy kis falut készítettünk gyurmából, mindenkinek megvolt a maga dolga, de emlékeim szerint a többieknek elég hamar elment tőle a kedvük, és a háromnegyedétől én fejeztem be, ráadásul kinder-állataimat is bevetettem a dekorálásban :)
4) Fogászati kiállítás-kép
6., 7dikes lehettem, amikor a megye meghírdetett egy "Fogászati" versenyt. A feladat nem volt túl nehéz, valami olyan képet kellett készíteni, amin a fogak vannak. Az én képem - így jobban belegondolva - nem volt egy túl nagy szám, olyan volt, mintha egy fürdőszobai tükörbe nézne a lány, aki rajta van, előtte fogmosópoharak, fogkefék, fogkrém, és hófehér fogakkal mosolyog. Valahogy mégis megtetszett ez a kép a zsűrinek, ugyanis Különdíj 2dik lettem - ami azért volt klassz, mert 2-3 kategória volt; rajz, festés, kréta, ha jól emlékszem, és aki ebbe nem fért bele, az ment a "Különdíj"-ba. Az első helyezett volt a meghívó elején, a harmadik helyezett pedig egy olyan barátnőm volt, aki marha klasszul rajzolt, festett, önálló kiállítása is volt.
5) Benjamin-otthon falfestése
Na, ez már gimisként történt :) , ugyanis református gimis lévén felkértek, hogy az otthoni Ref. egyházhoz tartozó Benjamin otthont (ami fogyatékos gyerekeknek van fenntartva), tegyük szebbé, fessünk egy falfestményt. Nagyon nehéz választás nem volt, hiszen Benjamin nem túl sok helyen bukkan fel a Bibliában, Ő volt ugyanis József legkisebb testvére, és mivel most lusta vagyok, és nincs kedvem leírni a történetet, de ha mégis valakit érdekelne, akkor ajánlom neki a József, az álmok királya című mesét (Youtube-on) - ennek az utolsó részét jelenítettük meg falfestményen, vagyis amikor Benjamint átöleli József. A vicces az egészben az, hogy én csak a tervezésben vettem részt, ugyanis a falfestés az érettségim előtt 2 nappal lett volna :D Hát, inkább nem vállaltam be, de prezentáció formájában bemutattam a gyerekeknek a ruhákat (ugyanis azokat terveztem én ^,^). Azt sajnálom, hogy még nem mentem el és néztem meg, hogy milyen lett, mert kíváncsi vagyok rá, nagyon is :)
Egyébként nagyon nehéz volt összeállítanom ezt a listát, hiszen a legtöbb alkotásomra büszke vagyok, voltam. Amikre nem vagyok büszke, azokat általában fogom, összetépem, lefejtem, újrahasznosítom :) . Azért is nehéz volt, mert kiskoromban rengeteg szép kiállításon vettem részt, egészen addig, amíg rá nem jöttek, hogy a rajzaim, krétakészítményeim, tűzzománcaim, festéseim nem "gyermekien bájosak", hanem csak simán bénák :D ... De azért élveztem őket elkészíteni, mindegyiket :) , és hálával tartozom azoknak a tanároknak, akik az évek során lehetőséget biztosítottak nekem :) !
És egy kis mókás történet, tizedikben volt utoljára rajz órám (bár akkor mi ugyebár a 9dikes anyagot tanultuk, 0dikban mi "összegeztük" az addigi tudásunkat az alaptantárgyakból, infót meg az angolt pedig pörgettük), és azon a rajzórán én voltam egy a kettőből, aki dicséretet kapott, azért mert az év során 16 5st szereztem, nem is volt más jegyem, a másik emberke asszem 12-3 körül volt, és akkora tapsvihar keletkezett XD ... Áhh, tök poén volt az egész, én meg hajlongtam meg minden :D ... Vicces volt! :)
Azt hiszem ennyi lenne, mindent leírtam amit gondoltam :) ...
2011. július 25., hétfő
31napos csokor - 25. nap - egy kedvenc szimbólumod alkalmazása/felhasználása egy általad készített kreálmányon
Rendhagyó módon most nem olyan igazi "alkotást" fogok bemutatni, hanem egy kicsit mást :) ...
Tegnap ugyebár leírtam az 5 kedvenc szimbólumomat, amelyek közül kiemelném a 2. pontot. Tegnap ezt írtam:
""Love Peace Happyness"
Bár nem vagyok egy abszolút hippy, vannak olyan nézeteim, gondolataim, amik nagyon is beleillenek a "hippy-világba".
A szeretet békét szül(het), a béke és a szeretet együtt pedig boldogságot, ezért kedvelem ezt a sorrendet, bár a legtöbb helyen "Peace, love, happiness"-t olvasok, valahogy soha nem áll rá a számra :) ...
Nem hiszek a háborúk elkerülhetetlenségében, a fegyverek szavában, és abban sem, hogy egyáltalán fontos fegyvert gyártanunk. Amolyan "fegyver-ellenes" vagyok :) , erről volt is egy eszmecserélő-vitám tesómmal és nagymamámmal, hosszasan elfilozofálgattunk a fegyverekről és a fegyvertartásról (annyira, hogy majdnem le is késtük a buszt :D )"
Tegnap ugyebár leírtam az 5 kedvenc szimbólumomat, amelyek közül kiemelném a 2. pontot. Tegnap ezt írtam:
""Love Peace Happyness"
Bár nem vagyok egy abszolút hippy, vannak olyan nézeteim, gondolataim, amik nagyon is beleillenek a "hippy-világba".
A szeretet békét szül(het), a béke és a szeretet együtt pedig boldogságot, ezért kedvelem ezt a sorrendet, bár a legtöbb helyen "Peace, love, happiness"-t olvasok, valahogy soha nem áll rá a számra :) ...
Nem hiszek a háborúk elkerülhetetlenségében, a fegyverek szavában, és abban sem, hogy egyáltalán fontos fegyvert gyártanunk. Amolyan "fegyver-ellenes" vagyok :) , erről volt is egy eszmecserélő-vitám tesómmal és nagymamámmal, hosszasan elfilozofálgattunk a fegyverekről és a fegyvertartásról (annyira, hogy majdnem le is késtük a buszt :D )"
Arra gondoltam, hogy bemutatom egyik fényképemet, egy időben nagyon sok képet csináltam :) , és ez is abból a korszakból való. Hogy ne csak mindig az ékszerszerűségeimet mutogassam, mert még megunjátok :) !
2011. július 24., vasárnap
Reggeli mellé
Ez a 604dik bejegyzésem :)
Valami mély, szívből jövő...
"And I know
My church is not of silver and gold,
It's glory lies beyond judgement of souls
The commandments are of consolation and warmth"
31napos csokor - 24. nap - 5 kedvenc szimbólumod
Az utolsó hétbe léptünk :) ...
1) Szív - főleg a fekete :)
A szív a szeretet és a szerelem jelképe, a fekete szív pedig számomra a mindig reménykedő, de sokszor megsebzett szerelmest jelenti. Telis-tele van misztikummal, leplezett fájdalommal, de valahogy mintha még abban bizakodna, hogy a felhők elvonulnak feje fölül, és rá is rátalál a boldogság.
2) "Love Peace Happyness"
Bár nem vagyok egy abszolút hippy, vannak olyan nézeteim, gondolataim, amik nagyon is beleillenek a "hippy-világba".
A szeretet békét szül(het), a béke és a szeretet együtt pedig boldogságot, ezért kedvelem ezt a sorrendet, bár a legtöbb helyen "Peace, love, happiness"-t olvasok, valahogy soha nem áll rá a számra :) ...
Nem hiszek a háborúk elkerülhetetlenségében, a fegyverek szavában, és abban sem, hogy egyáltalán fontos fegyvert gyártanunk. Amolyan "fegyver-ellenes" vagyok :) , erről volt is egy eszmecserélő-vitám tesómmal és nagymamámmal, hosszasan elfilozofálgattunk a fegyverekről és a fegyvertartásról (annyira, hogy majdnem le is késtük a buszt :D )
3) (Kelta) Kereszt
A kereszt számomra a vallást jeleníti meg, azt hogy lehet valamiben hinni, és csak rajtunk áll, hogy hiszünk-e benne. A kelta keresztet azért kedvelem jobban, mert egyrészt a folytonosság indáiból áll :) , másrészt pedig azért, mert sokan úgy tartják, hogy azt az ősi időszakot jelképezi, ahol az őskereszténység és a babonák megéltek egymással. Nem szeretem a mai értelembe vett kereszténységet, az állandó sárdobálásokat, hogy képtelen egy katolikus pap átölelni egy evangélikust vagy egy reformátust, helyette, tudjátok... "Másik szemében a szálkát..." - tehát elszomorít a helyzet. Ezért szeretem jobban az őskereszténységet - és a babonákat, mert szerintem megférnek a Biblia mellett :)
4) Láncok
Nem feltétlenül szimbólum, de nekem igen, bár írtam már erről valamelyik napi pontban :) (elnézést, de fogalmam sincs, hogy melyikben :$ ) . A láncok számomra a kötöttséget, leláncoltságot, vagy épp egy kapcsolatot is jelentenek, a kontextustól függ. Imádom a láncokat (meg mondjuk minden lógó bigyót :) ), és imádom őket alkalmazni is!
5) Koporsó
Sokat gondolkodtam, hogy bevállaljam-e a koporsót az utolsó tételnek. Az jutott eszembe, hogy magamnak is hazudnék, ha nem írnám le. Szeretem a koporsók alakját, a misztériumot, amit szimbolizálnak - vagyis a Halált. Nem, nem a halált szeretem, hanem a Halál misztériumát. Nem szeretem az amcsikat, cseppet sem, de azt hiszem hogy a Halloween-el jól "fogják fel" a Halált. Nem félni kell tőle, hanem elfogadni.
Erről most tudnék jó sokat rizsálni, főleg, hogy a múltkor is láttam egy sminkes blogon egy holtakat sminkelőről (sajnálom, fogalmam sincs, hogy mi ennek a szakmának a "valódi" neve) szóló posztot, és amik ott zajlottak a kommentek között... Áhh... Majd egyszer kiírom magamból :) És azt hiszem ez hamarabb lesz inkább, mint később :))) ...
1) Szív - főleg a fekete :)
A szív a szeretet és a szerelem jelképe, a fekete szív pedig számomra a mindig reménykedő, de sokszor megsebzett szerelmest jelenti. Telis-tele van misztikummal, leplezett fájdalommal, de valahogy mintha még abban bizakodna, hogy a felhők elvonulnak feje fölül, és rá is rátalál a boldogság.
Bár nem vagyok egy abszolút hippy, vannak olyan nézeteim, gondolataim, amik nagyon is beleillenek a "hippy-világba".
A szeretet békét szül(het), a béke és a szeretet együtt pedig boldogságot, ezért kedvelem ezt a sorrendet, bár a legtöbb helyen "Peace, love, happiness"-t olvasok, valahogy soha nem áll rá a számra :) ...
Nem hiszek a háborúk elkerülhetetlenségében, a fegyverek szavában, és abban sem, hogy egyáltalán fontos fegyvert gyártanunk. Amolyan "fegyver-ellenes" vagyok :) , erről volt is egy eszmecserélő-vitám tesómmal és nagymamámmal, hosszasan elfilozofálgattunk a fegyverekről és a fegyvertartásról (annyira, hogy majdnem le is késtük a buszt :D )
3) (Kelta) Kereszt
A kereszt számomra a vallást jeleníti meg, azt hogy lehet valamiben hinni, és csak rajtunk áll, hogy hiszünk-e benne. A kelta keresztet azért kedvelem jobban, mert egyrészt a folytonosság indáiból áll :) , másrészt pedig azért, mert sokan úgy tartják, hogy azt az ősi időszakot jelképezi, ahol az őskereszténység és a babonák megéltek egymással. Nem szeretem a mai értelembe vett kereszténységet, az állandó sárdobálásokat, hogy képtelen egy katolikus pap átölelni egy evangélikust vagy egy reformátust, helyette, tudjátok... "Másik szemében a szálkát..." - tehát elszomorít a helyzet. Ezért szeretem jobban az őskereszténységet - és a babonákat, mert szerintem megférnek a Biblia mellett :)
4) Láncok
Nem feltétlenül szimbólum, de nekem igen, bár írtam már erről valamelyik napi pontban :) (elnézést, de fogalmam sincs, hogy melyikben :$ ) . A láncok számomra a kötöttséget, leláncoltságot, vagy épp egy kapcsolatot is jelentenek, a kontextustól függ. Imádom a láncokat (meg mondjuk minden lógó bigyót :) ), és imádom őket alkalmazni is!
5) Koporsó
Sokat gondolkodtam, hogy bevállaljam-e a koporsót az utolsó tételnek. Az jutott eszembe, hogy magamnak is hazudnék, ha nem írnám le. Szeretem a koporsók alakját, a misztériumot, amit szimbolizálnak - vagyis a Halált. Nem, nem a halált szeretem, hanem a Halál misztériumát. Nem szeretem az amcsikat, cseppet sem, de azt hiszem hogy a Halloween-el jól "fogják fel" a Halált. Nem félni kell tőle, hanem elfogadni.
Erről most tudnék jó sokat rizsálni, főleg, hogy a múltkor is láttam egy sminkes blogon egy holtakat sminkelőről (sajnálom, fogalmam sincs, hogy mi ennek a szakmának a "valódi" neve) szóló posztot, és amik ott zajlottak a kommentek között... Áhh... Majd egyszer kiírom magamból :) És azt hiszem ez hamarabb lesz inkább, mint később :))) ...
még mielőtt bárki megkövezne :)
Ez egy Halloween-i koporsó
2011. július 23., szombat
Gyors helyzetjelentés
Nem akarom, hogy azt higgyétek hogy elfelejtettem Sorrow ajándékát, mert ugyebár Ő lett az első nyertese a játékomnak, és jelentem, hogy az ajándéka félig - vagy háromnegyed részt - már el is készült :))))
Az egyik dolga nekem különösen tetszik, annyira, hogy szinte el is irigyeltem tőle - szörnyű dolog, tudom :S - és nagyon bízok benne, hogy Sorrow néninek is tetszeni fog :))) Sőt, elárulom azt is, hogy miközben csináltam, kikértem tesóm esztétikai véleményét, szigorúan leszögezve, hogy ajándékba lesz, fontos a véleménye :D Így csináltam meg az első felét az ajándékának, de sajnos még várnia/várnotok kell, hogy lehulljon a lepel! :)
A második része pedig mint említettem "kísérleti fázisban" van. Mondhatni szárad. Itt is csak reménykedni tudok, hogy tetszeni fog neki, bár ez a sok eső nem tesz jót a száradásnak :S ... De hátha hamarosan szebb napunk lesz - bár én imádom az esőt -, és akkor mire az is elkészül, rögtön feladhatom :) !!!
Tudjátok mit? Örülök neki, hogy Sorrow néni lett az "első", főleg azért, mert úgy érzem, hogy nagyjából ismerem az ízlését, és bízok abban is, hogy ami nekem (sőt, mondhatni tesómnak is!) tetszik, az az Ő tetszését is el fogja nyerni :)))) Remélem azért fúrja az oldalatokat a kíváncsiság ;)
Ezt a képet pedig kikiáltom a világ legcukibb képének T_T ...
31napos csokor - 23. nap - Egy kép egy általad átalakított/készített kiegészítőről/ruhadarabról/használati tárgyról
Azért választottam ezt a képet, mert mondhatni SK gyártottam le :)
A virág tutorialját itt találjátok meg: Evelyn virágai
Amit átalakítottam, az innentől kezdődik... :)
A "váza" alapjának tutorialját itt találjátok meg: Semmiből vázát (innen derül ki, hogy miből is lesz a cserebogár)
A díszítés "tutorialját", de inkább elbeszélését pedig itt: Váza upgraded
Még terveztem az ezüst részeire kis denevér-mintákat, de az szerintem soha nem fog összejönni, ugyanis még nem találtam meg a legjobb megoldást :S ... Rengeteg dolognak a megoldása még kísérleti fázisban van (pl. Sorrow nyereményéé is, azért nem posztolok róla, de írtam neki is, hogy jelenleg kísérleti fázisban van, de amint megfelelő módot találok ki, küldöm :))) )
2011. július 22., péntek
31napos csokor - 22. nap - Egy jövőbeni terved egy alkotásról
Be kell valljam, hogy rengeteg jövőbeni tervem van, de most picit ki vagyok merülve, hogy mindnek nekilássak. Pici pihenőt fogok tartani, ha vége lesz a 31napos csokornak, de utána lehet, hogy belekezdek egy párba, hátha sikerült végezni is velük :))) (képek DevArt-ról!)
Nagyon szeretnék egyszer egy "plüss" onigirit, valami atomédeset :))) , meg már nagyjából ki is találtam, hogy hogy fog kinézni...
Nagyon szeretnék még egy SK táskát is varrni, de erről már kevesebb ötletem van, annyi bizonyos csak vele kapcsolatban, hogy szép nagyot szeretnék (de azért nem óriásit), rengeteg rekesszel, mert a mostani táskám "egyrekeszes", nem is nagy, de mégis, mindig keresek benne mindent :D ...
Nem lenne feltétlen koporsó alakú, de valami állati szép lenne, az tuti :)))
Párnák varrása. Be kell valljam, ahhoz képest, hogy régen mennyi párna-tervet felhalmoztam, és mennyit varrtam meg belőle, hát, bizony, akad még belőle a tarsolyomban :) ! Nem csak Jack-es, hanem "kocka-párnák" is, sőt, szeretnék majd egy "kalligráfiás" párnát is, meg még rengeteg patch-work párnát, mert hát mégis csak azok a szívem csücskei :))) ...
Ezek mellett még rengeteg ötletem van, kár, hogy alapanyag és időhiányban szenvedek :S ... Pedig azt hittem, hogy a nyár más lesz, de nem. Ez van :))))))))))
Nagyon szeretnék egyszer egy "plüss" onigirit, valami atomédeset :))) , meg már nagyjából ki is találtam, hogy hogy fog kinézni...
Nagyon szeretnék még egy SK táskát is varrni, de erről már kevesebb ötletem van, annyi bizonyos csak vele kapcsolatban, hogy szép nagyot szeretnék (de azért nem óriásit), rengeteg rekesszel, mert a mostani táskám "egyrekeszes", nem is nagy, de mégis, mindig keresek benne mindent :D ...
Nem lenne feltétlen koporsó alakú, de valami állati szép lenne, az tuti :)))
Párnák varrása. Be kell valljam, ahhoz képest, hogy régen mennyi párna-tervet felhalmoztam, és mennyit varrtam meg belőle, hát, bizony, akad még belőle a tarsolyomban :) ! Nem csak Jack-es, hanem "kocka-párnák" is, sőt, szeretnék majd egy "kalligráfiás" párnát is, meg még rengeteg patch-work párnát, mert hát mégis csak azok a szívem csücskei :))) ...
Ezek mellett még rengeteg ötletem van, kár, hogy alapanyag és időhiányban szenvedek :S ... Pedig azt hittem, hogy a nyár más lesz, de nem. Ez van :))))))))))
2011. július 21., csütörtök
31napos csokor - 21. nap - Egy személy bemutatása, akit már ajándékoztál meg saját alkotásoddal (és reakciói)
Rengeteg embert ajándékoztam már meg kis készítményeimmel, de nem csak a neten, hanem közvetlen ismerőseim között is. Volt egy Karácsony, amikor pl. tesómnak és unokatesómnak patchwork párnát ajándékoztam, hozzá unokatesómnak még egy saját tervezésű, névreszóló bögrét, tesómét mondjuk anyáékkal közösen adtuk át. A barátnőimet is gyakran meglepem, pl. a "besztek" egy évben kaptak 1-1 egérkét, mind-mind külön kis személyiség volt, illetve Dórikámnak csináltam már fülbevalótartót is, amit még ma is használ.
Tehát, most szörnyűséges leszek, nem egy embert fogok bemutatni, hanem úgy áltaálban mindenkit :D
Volt, hogy meglepetést csináltam, volt hogy "rendelést" teljesítettem, de mindig szívből csináltam mindent, és ezt ők is tudták, hogy nem véletlenül kapják.
A reakciók pedig mindig vegyesek, de mindig pozitívak - volt, hogy a nyakamba ugrottak, volt, hogy csak az egérkéjüket szorongatták :) , tesóm pl. azt mondta, hogy azért van csak kirakva a párna, és azért nem használja, hogy nehogy baja essen :))) Így meg hát itt az élet, mifelénk...
Tehát, most szörnyűséges leszek, nem egy embert fogok bemutatni, hanem úgy áltaálban mindenkit :D
Volt, hogy meglepetést csináltam, volt hogy "rendelést" teljesítettem, de mindig szívből csináltam mindent, és ezt ők is tudták, hogy nem véletlenül kapják.
A reakciók pedig mindig vegyesek, de mindig pozitívak - volt, hogy a nyakamba ugrottak, volt, hogy csak az egérkéjüket szorongatták :) , tesóm pl. azt mondta, hogy azért van csak kirakva a párna, és azért nem használja, hogy nehogy baja essen :))) Így meg hát itt az élet, mifelénk...
2011. július 20., szerda
Mai napi hangulatom...
Zuhogó eső, nyitott terasz-ajtó, csodálatos friss illat, kintről a felcsapódó pocsoják zaja... és egy kis Wicked game, ami valami miatt rettenetesen feldob :)))
Ez egy gyönyörű nap!
31napos csokor - 20. nap - Egy személy bemutatása, akinek legelőször megmutatod az új alkotásod (és reakciói)
Ilyen személy mondhatni csak egy van, akivel közös háztartáson osztoszkodom, és azt hiszem az évem olyan 75%-át egy fedél alatt töltöm vele :) - Ő nem más, mint a tesókám, Tomi, aki egyébként (a kép alapján mily' meglepő) informatikus, jobban mondva webprogramozó, 3 év van köztünk.
Ha elkészültem valamivel, és olyan "megmutathatnékom" van, akkor mindig hozzá rohanok, és szegényt megállítom a munkában, dolgában, de aranyos, mert ilyenkor (bár kicsit kelletlenül), de mindig rámnéz, bólogat, és legtöbbször csak annyit mondd, hogy "Jó." vagy "Ahha" :D Egyszer, amikor kiakadtam, hogy soha nem mondja meg hogy milyen valamim azt, mondta "Meglepően jók" :D Hát... Köszönöm. :)
2011. július 19., kedd
31napos csokor - 19. nap - Azon oldalaid bemutatása, ahol közzéteszed az alkotásaid
Nincs túl sok olyan hely, ahol "hirdetem" magam, csupán 3.
My P-Project Blog
Sok újat nem tudok a blogról elmondani :) . Örülök, hogy van. Segít, rengeteget. És nagyszerű barátokkal, ismerősökkel ajándékozott meg, aminek szintén nagyon örülök. Köszönöm ezt nektek :) !
Sajnos nem mindig csak az alkotásaimról írok, tudom, mindenféléről össze-vissza hablatyolok itt nektek :)) ...
Facebook-os oldalam
Nem csináltam még a blognak külön FB-oldalt, bár gondoltam rá már, hogy fogok. Ez híján a saját, személyes oldalamon van egy külön mappa, oda pakolgatom be a képeket. A mókás az, hogy egy csomóan el se hiszik, hogy 1-2 alkotásomat tényleg én csináltam :) ...
Bár ez nem annyira az alkotásaimról szól, inkább a velem történő dolgokról (no, meg a játékokról :D ), de mivel az alkotásaim is szerves részét alkotják énemnek, így szerintem helyük van ott is :)
DevArt
Régebben is volt DevArt-om, csak elfelejtettem hozzá a belépőt X) , így újracsináltam, kb. egy éves az is. Sokat nem tudok elárulni róla :D ...
A DevArt-tot nagyon szeretem egyébként, olyan csodálatos és egyedi dolgok vannak rajta, amitől az ember álla leesik, de hát ezt tudjátok gondolom ti is :)
My P-Project Blog
Sok újat nem tudok a blogról elmondani :) . Örülök, hogy van. Segít, rengeteget. És nagyszerű barátokkal, ismerősökkel ajándékozott meg, aminek szintén nagyon örülök. Köszönöm ezt nektek :) !
Sajnos nem mindig csak az alkotásaimról írok, tudom, mindenféléről össze-vissza hablatyolok itt nektek :)) ...
Facebook-os oldalam
Nem csináltam még a blognak külön FB-oldalt, bár gondoltam rá már, hogy fogok. Ez híján a saját, személyes oldalamon van egy külön mappa, oda pakolgatom be a képeket. A mókás az, hogy egy csomóan el se hiszik, hogy 1-2 alkotásomat tényleg én csináltam :) ...
Bár ez nem annyira az alkotásaimról szól, inkább a velem történő dolgokról (no, meg a játékokról :D ), de mivel az alkotásaim is szerves részét alkotják énemnek, így szerintem helyük van ott is :)
DevArt
Régebben is volt DevArt-om, csak elfelejtettem hozzá a belépőt X) , így újracsináltam, kb. egy éves az is. Sokat nem tudok elárulni róla :D ...
A DevArt-tot nagyon szeretem egyébként, olyan csodálatos és egyedi dolgok vannak rajta, amitől az ember álla leesik, de hát ezt tudjátok gondolom ti is :)
2011. július 18., hétfő
Műsorajánló - Murdoch nyomozó rejtélyei (The Murdoch Mysteries)
Ritkán szoktam nézni a Story4 TV-t, de néha megéri, pl, ha Poirot megy rajta :) , de úgy néz ki, hogy egy másik érdekes műsor is felkerült a listájukra, ez pedig nem más mint egy nagyon különleges, igazi viktóriánus krimisorozat.
Ezt a műsort szerintem először nem a Story4-en láttam, de lehet hogy tévedek, minden esetre nagyon különlegesnek tűnt elsőre is. A nyomozó olyan kis jópofa emberke, aki bár a munkájában kiemelkedően teljesít, korát megelőzve, a magánéletben már nem ennyire sikeres - bár elkerülik a botrányok (hiszen nem egy brazil sorozatról van szó), pl, a legmókásabb jelenetek mindig a tánctanáránál esnek meg, ugyanis szegény nyomozónk falábakkal lett megáldva - de az esze annál élsebb. Amolyan Álmosvölgy legendája (Tim Burton és Johnny Depp féle), világosabb kiadásban.
"Az 1890-es évek Torontójában nyomozó krimihős, William Murdoch (Yannick Bisson) olyan gyilkosságokat fejt meg újításaival, amelyekhez még ötlete sincs a főnökének. Igazságügyi, orvostani módszereinek használata és hihetetlenül pontos következtetései mindig nyomra vezetik a zsarut. Lelkes segítői, Dr. Julia Ogden patológusnő (Helene Joy) és George Crabtree közrendőr (Jonny Harris) mindenben támogatják őt, habár Murdoch sok kétkedőre és haragosra tesz szert a nyomozási eljárásai során." (Port.hu)
 |
Egy különlegesség - a ma vetített részben (Én a köbön) egyfajta emléket állítottak Lizzie Borden-nek. "Alexander Taylort holtan találja Murdoch nyomozó a nappaliban. Épp a születésnapját ünnepelte, és a nyomok szerint egy fejszével vághatták fejbe. Az ügyet még akkor se zárják le mikor Alexander lányát, Charlotte-t megtalálják az ágyán ülve, a gyilkos fegyverrel a kezében. Charlotte beismeri, hogy ő ölhette meg az apját, ám nem emlékszik a történtekre. Azt is elmondja, hogy sokszor emlékezetkiesése van, ha megtámadja az ördög. Egy hipnózis alkalmával rájönnek, hogy a lánynak nem is két személyisége van hanem több is. De hogy melyik volt az elkövető és melyik a szemtanú az elsőre nem egyértelmű." - aki ismeri Lizzie Borden történetét, az félelmetes hasonlóságokat vehet észre a két történet között. Ám de ez nem elég, Murdock főnöke ugyanis több utalást is tett az esetre, miszerint nincs kedve még egy "Borden-botrányhoz", illetve az sem szeretné, ha valaki dalt farigcsálna erről az esetről is. Ezt én nagyon különlegesnek találtam, hogy egy ilyen ügyet is beleszőttek, így még inkább megadták a "kor hangulatát". :)
Ha valaki érdeklődne, akkor annak elárulom, hogy Murdockot és nyomozótársait a Story4-en elkaphatják, minden hétfőn 20.00-tól!
Steampunkoknak, victorian ladyknek és uraknak, goth-, és victorian loliknak, és victorian goth-oknak kötelező :)
31napos csokor - 18. nap - Kedvenc része/segédeszköze alkotó-helységednek
Be kell valljam, hogy nincs igazán "kedvenc része" az alkotóhelyiségecskémnek, és kedvenc segédeszközként leginkább a varrókészletemet tudom megemlíteni, ami még eléggé kezdetleges, még sok fejlődésre és fejlesztésre vár, de attól még nagyon szeretem, és dolgozom rajta, hogy minél több tű, cérna, gomb, stb. váljon részévé :) .
Ha rendelek, akkor szoktam is rendelni néha tűt, vagy gombot, hogy így növeljem a kis drágámat :)))
Ha rendelek, akkor szoktam is rendelni néha tűt, vagy gombot, hogy így növeljem a kis drágámat :)))
2011. július 17., vasárnap
Egy kékvérű női kovács
Szeretem, ha valakire azt lehet mondani, hogy 'Ez igen, belőle aztán árad az erő!' Talán ezért is szeretem a Pin-Up képeket, mert azokból a báj mellett rengeteg erőt is érzek...
Lassan 6 éve játszok a Thrillion Kincsei online szerepjátékkal, igaz az elmúlt másfél évet "kihagytam", de nemrég újraregisztráltam, és létrehoztam egy sötételf kovácsnőt. Valahogy mindig is szerettem a sötételf kovácsnőimet, hiszen az újjal együtt összesen 3 ilyenem is volt, amolyan "anyáról lányára" való foglalkozásként szállt ez generációról generációra. És már nagyon hiányzott, hiszen ők voltak mindig is a "fő karaktereim", mondhatni egy rész belőlem...
És most újraregiztem, és létrehoztam Őt :) Egy szőke hajú, sötételf kovácslányt, aki kissé érzékenyebb mint elődei, de őt is a munka szeretete és a jóság hajtja, az, hogy ha harccal nem is tudja megvédeni szeretteit, de az általa készített kis kreálmányokkal minden bizonnyal képes lesz erre. Hiszen karaktereim - ahogy én sem - nem hisznek a háborúk létfontosságában, képtelenek embert ölni, de hatja őket a vágy, hogy megvédjék szeretteiket és a hazájukat. Ezért váltak ők kováccsá, hogy így járuljanak hozzá a védelemhez.
De most nem róluk szeretnék beszélni! :) (ha már eddig ezt tettem), hanem egy különlegesebb dologról. Internetországot bejárva ráakadtam egy nagyon különleges hölgyeményre, Lucy Sandys-Clarke-ra, aki egy fiatal angol, kékvérű hölgyemény, nem is akármilyen munkával - Ő ugyanis kovács (ráadásul karakteremhez hasonlóan Ő is szőke :), sőt, angolhoz képest nagyon is szép nő )! Lucy először bútorkészítő szeretett volna lenni, ám ekkor a sors közbeszólt, és egy 'cumbriai' (egy észak-nyugati angol megye) kovácsot vetett elé - így kezdődött Lucy karrierje, ami a mai napig is tart. Saját elmondása szerint ő soha nem úgy gondol magára munka közben, mint nőre, hanem úgy, mint egy igazi kovácsra, ami szerintem nagyon jó, hiszen nem attól tart, hogy "Jajj, letörik a körmöm", hanem teljes beleadással végzi a munkáját.
Le a kalappal, Lucy kovács!
 |
| Sötételf kovácsnőm "egész alakos" karakterképe |
Lassan 6 éve játszok a Thrillion Kincsei online szerepjátékkal, igaz az elmúlt másfél évet "kihagytam", de nemrég újraregisztráltam, és létrehoztam egy sötételf kovácsnőt. Valahogy mindig is szerettem a sötételf kovácsnőimet, hiszen az újjal együtt összesen 3 ilyenem is volt, amolyan "anyáról lányára" való foglalkozásként szállt ez generációról generációra. És már nagyon hiányzott, hiszen ők voltak mindig is a "fő karaktereim", mondhatni egy rész belőlem...
És most újraregiztem, és létrehoztam Őt :) Egy szőke hajú, sötételf kovácslányt, aki kissé érzékenyebb mint elődei, de őt is a munka szeretete és a jóság hajtja, az, hogy ha harccal nem is tudja megvédeni szeretteit, de az általa készített kis kreálmányokkal minden bizonnyal képes lesz erre. Hiszen karaktereim - ahogy én sem - nem hisznek a háborúk létfontosságában, képtelenek embert ölni, de hatja őket a vágy, hogy megvédjék szeretteiket és a hazájukat. Ezért váltak ők kováccsá, hogy így járuljanak hozzá a védelemhez.
De most nem róluk szeretnék beszélni! :) (ha már eddig ezt tettem), hanem egy különlegesebb dologról. Internetországot bejárva ráakadtam egy nagyon különleges hölgyeményre, Lucy Sandys-Clarke-ra, aki egy fiatal angol, kékvérű hölgyemény, nem is akármilyen munkával - Ő ugyanis kovács (ráadásul karakteremhez hasonlóan Ő is szőke :), sőt, angolhoz képest nagyon is szép nő )! Lucy először bútorkészítő szeretett volna lenni, ám ekkor a sors közbeszólt, és egy 'cumbriai' (egy észak-nyugati angol megye) kovácsot vetett elé - így kezdődött Lucy karrierje, ami a mai napig is tart. Saját elmondása szerint ő soha nem úgy gondol magára munka közben, mint nőre, hanem úgy, mint egy igazi kovácsra, ami szerintem nagyon jó, hiszen nem attól tart, hogy "Jajj, letörik a körmöm", hanem teljes beleadással végzi a munkáját.
Le a kalappal, Lucy kovács!
Cikk Lucy-ról (angol)
Zene - Moon Kana
44 követőmből 43 lett, így most siratásul hoztam egy kis Moon Kanát :) Remélem szeretitek, mert én nagyon :))) Főleg azt, hogy szinte mindegyik száma más és más. Szeressük Moon Kanát :)
31napos csokor - 17. nap - 5 szokásod, miközben alkotsz
1) Sosincs csönd
Mindig mennie kell valaminek, miközben alkotok - legalább a zene, de inkább egy sorozat vagy egy film. Az esetek 68%-ékában az Egyiptom hercegét nézem, és a rosszabb napokon még éneklem is :)))
2) Akkor csinálom, amikor rámjön X)
Nem nagyon szoktam magamnak határt szabni, akkor szoktam alkotni, amikor rámjön :) , bár ezt az előző bejegyzésben már említettem. Nagyon sokszor éjfél után jönnek a legjobb ihletek, bár éjszakai bagoly lévén ez nagyon jelent nekem nagy problémát :)
3) Teljesen bele vagyok merülve
Ha alkotok, olyankor nehéz kizökkenteni a ritmusomból, szinte észre sem veszem a körülöttem való történéseket, talán ezért is hallgatok zenét/nézek meg egy filmet, hogy ne legyen csend :)
4) Sokszor eszek, iszok, gépezek
A filmnézés mellett gyakran eszek-iszok-gépezek közbe, de persze úgy, hogy az épp készülő dolgot nem teszem le a kezemből :))) Nem a legegészségesebb így dolgozni, tudom, de én szeretek, és az utolsó pont mindent megmagyaráz, hogy miért csinálom én így a dolgaim :)
5) Addig nem állok fel, amíg kész nincs
Képtelen vagyok addig felállni, amíg kész nincs az alkotásom, bármennyi időbe is teljen a befejezése. Egyszerűen nem tudom azt megtenni, hogy elkezdem, utána a felénél abbahagyom, csinálok valami mást, és 3-4 nap múlva visszatérek hozzá... Volt már úgy mondjuk, hogy utólag még alakítottam rajta, de ez ritkaságszámba megy.
Mindig mennie kell valaminek, miközben alkotok - legalább a zene, de inkább egy sorozat vagy egy film. Az esetek 68%-ékában az Egyiptom hercegét nézem, és a rosszabb napokon még éneklem is :)))
2) Akkor csinálom, amikor rámjön X)
Nem nagyon szoktam magamnak határt szabni, akkor szoktam alkotni, amikor rámjön :) , bár ezt az előző bejegyzésben már említettem. Nagyon sokszor éjfél után jönnek a legjobb ihletek, bár éjszakai bagoly lévén ez nagyon jelent nekem nagy problémát :)
3) Teljesen bele vagyok merülve
Ha alkotok, olyankor nehéz kizökkenteni a ritmusomból, szinte észre sem veszem a körülöttem való történéseket, talán ezért is hallgatok zenét/nézek meg egy filmet, hogy ne legyen csend :)
4) Sokszor eszek, iszok, gépezek
A filmnézés mellett gyakran eszek-iszok-gépezek közbe, de persze úgy, hogy az épp készülő dolgot nem teszem le a kezemből :))) Nem a legegészségesebb így dolgozni, tudom, de én szeretek, és az utolsó pont mindent megmagyaráz, hogy miért csinálom én így a dolgaim :)
5) Addig nem állok fel, amíg kész nincs
Képtelen vagyok addig felállni, amíg kész nincs az alkotásom, bármennyi időbe is teljen a befejezése. Egyszerűen nem tudom azt megtenni, hogy elkezdem, utána a felénél abbahagyom, csinálok valami mást, és 3-4 nap múlva visszatérek hozzá... Volt már úgy mondjuk, hogy utólag még alakítottam rajta, de ez ritkaságszámba megy.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
