2010. október 18., hétfő

Vers - Két szerető, két szerető...

Két szerető, két szerető...

Két szerető, két szerető,
Mint két mogyorófavessző.
Soha el nem választod őket;
Összekötték titkon már éltüket.

Tábortüzek ők téli éjszakában;
Hegyke táncukat folyton járva,
Beleszédülnek a hold sugarába,
Eltévedve így a kéj városában.

Eltévednek az élet ösvényén;
De fákják ők az út legvégén.
Végül mindig egymásra találnak.

Két szerető, ha egymásra talál,
Nem választja el őket, csak a halál.
Ilyen szerelemmel szeretlek én is téged.



Így jár az, aki túl sok Ghymest hallgat :) ... (ihletadónak és aláfestőzenének)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

"Feel free to comment" :)
avagy Kommenteljen bárki nyugodtan :)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...