Ismét fellelkesültem az orosz iránt...

... és (sajnos) nagyon rég volt már, hogy ezt éreztem, pedig az orosz/szláv-szenvedélyem sokáig a személyiségem egyik fontos alapkövének tartottam. Ám - azt hiszem - 10-ben ment el tőle a kedvem, amikor is fél évig önköltségesen tanultam a gimiben oroszul. Hát, igen, azt mondták, hogy 10 alatt át kell vállalnunk a költséget, 6-an jelentkeztünk, hogy csinálnánk, 2-en maradtunk végül egy másik lánnyal, akik bevállalták a fizetést. Sajnos csak fél évig tudtam állni a költséget, így elszontyolodtam tőle, pedig szerettem.

Fél év alatt, heti 1 órában nem nagyon lehet megtanulni perfektül oroszul, főleg hogy a fél év felét csak az ABC-vel töltöttük. Örülök igazából, hogy így alakult, hiszen magamtól nem hiszem hogy képes lettem volna felfogni a cirill ábécé (vagy nevezzük "abévé"-nek :))) ) rejtelmeit.

Újra elővettem hát a tankönyvet és fellapoztam. Rengeteget felejtettem, de elég sokra emlékeztem is! Amit szégyellek, az az hogy pár betű egyszerűen nem maradt meg, pl. az "es" (ш) és a "ts", vagy épp a "zs" betűt (sajna a ts és a zs-t nem találtam meg a gúgli fordító segítségével ^^"). Ám meglepő volt, hogy néhány egyszerűbb szót viszonylag könnyen ki tudtam olvasni. Persze a folyékony olvasástól még igen-igen messze állok, kb. olyan, mint amikor egy elsős gyerek próbál olvasni. "Éétó Trááám..vááááj..." :D Mert hát sajnos a Stó éto/Kto éto szinten vagyok ^^" ... Sokkal felette sem voltam, de kicsit fáj, hogy ide visszacsúsztam.

De nem baj. Sikerülni fog. Évekbe fog telni, de nem baj. Sikerülni fog, mert azt akarom, hogy sikerüljön! Persze lehet jó lenne, ha valakivel tudnék társalogni, de bizony a társalgási szinttől igen-igen messze állok. De nem baj, egy "multikulti" társadalomban élünk, ráadásul az internet is mellettünk áll egyenlőre.

ez szintén Звери (Zveri), szintén nagyon jó ^^ 

Lehet ostobaság egy olyan nyelvvel foglalkozni egyedül, aminek a legelső lépcsőfokán álltam meg tanárral, de sokkal több motivációm van az oroszhoz, mint az olaszhoz, pedig olaszul már nagyjából tudtam társalogni is. De sört kikérni mindenképp tudtam :))) ... Oroszul az még csak "parasztosan menne", amolyan "Ágyin vodka, szpászíbá!" módon :D ...

Azon kezdtem el agyalni, hogy ez az önmagamtól való tanulás nem is olyan rossz. Hiszen nem kell egy osztály után loholni, hanem szépen, nyugodtan, a saját tempómban tanulhatok, ráerősíthetek arra amiben hiányosságot érzek ("abévé" ^^). És hogy hogy fog menni? Ez egy nagyon jó kérdés! A motiváció elhalásától félek ismét. Aprókat kell lépnem, úgy érzem, hogy megmaradjon, mert ha valamit nagyon nem értek, akkor bizony sajnos feladom. Túl sokat terveztem be 2012-re? Lehet :) .

De addig is, úgy döntöttem, hogy az érdeklődésemet orosz filmekkel tartom fenn.
Észrevettétek, hogy az orosz filmek milyen depressziósak? Gondolom ez az orosz sajátosság. Tegnap megnéztem egyet, a Hableány (Ruszalka) a címe, elméletileg orosz vígjáték. Gondoltam megnézem, úgysem láttam még orosz vígjátékot, ki tudja hogy milyen. Hát... vagy az orosz viccek rosszak (úgy értem, rosszabbak mint az angol humor, amin ha más nem is, mosolyogni tud az ember), vagy annyira morbidak, hogy még én sem értem őket. Igazából az az érzésem, hogy elírás történt, mert ez inkább egy dráma. Gyönyörű, megható történet, igazából nagyon is tetszett, de ez nem vígjáték. Aranyos, kedves film, de cseppet sem mosolyognivaló. Azért beteszem ide, hátha érdekel valakit :) ... Most úgyis vadászom az orosz filmeket ^^...