Vagy csak belemagyarázom :)
Furcsa, de most hogy "20 múltam" kezdtem el értékelni ezt a verset. 18 évesen még valahogy nem értettem. Nem vagyok depressziós vagy hasonló, épp csak azt hiszem kezdem megismerni a legtöbb nézőpontot is kilátóhelyet, köztük azt is amit ez a vers közvetít - a reménytelenséget és a kilátástalanságot a jövővel kapcsolatban. Anyukám azt mondta, hogy az én mondásom az a "Nyugi, megoldjuk!" vagy a "Nem kell emiatt aggódni!" - és valóban gyakran szoktam ezt mondogatni, de azt hiszem azért mert szeretném magam is meggyőzni erről. Hogy felesleges a para, hiszen ki tudja hogy mit hoz a jövő.
Szeretném ezt továbbra is magamban éltetni, de mégis valahogy ott él bennem mélyen ez a vers. Már mondtam egyszer hogy nem szerettem soha sem verseket tanulni, leírtam azt is párszor már hogy miért - ám ezt a verset valahogy tudtam, mert éreztem hogy ez belőlem is száll :) ...
Nagyon aktuális. Túl aktuális talán. Azt hiszem ez tipikusan az a vers, amikor a tanár szinte feleslegesen kérdezi meg, hogy "Mit akart itt a költő mondani?" - mit? A fiatalok üzenetét adta át. Szerintem.
Imádom Banderast és ezt a videót még nem láttam, most nagyon sokat adtál, Köszönöm!!!
VálaszTörlésEnnek most nagyon örülök, köszönöm hogy megosztottad velem :) !
Törlés