Filmajánló - Tanár úrnak szeretettel 1-2

Gondolom senkit nem fog meglepni az a kijelentésem, miszerint szeretem a tanároktól, nevelőkről, pedagógusokról szóló történeket, filmeket. Megfordult már az is a fejembe, hogy talán e miatt varázsolt el annyira a Villette és az Agnes Grey is. Hát még az olyan filmeket hogy szeretem, ahol egy pedagógus képes megváltoztatni, változást hozni a diákjai életében. Azt hiszem az én "pedagógus-ideálom" (akivé egyszer majd válni szeretnék) ehhez hasonló - maradandót alkotni, "nyomot" hagyni. Talán ezért is lettem szociálpedagógus, talán ezért is vágyom úgy egy "nem hagyományos" iskolában való munkára...
És ma, a véletlenség vagy talán a sors akarata miatt ráakadtam egy nagyon érdekes filmre - jobban mondva kettőre. A Tanár úrnak szeretettel első részét (To Sir, with Love) 1967-es film, most elvarázsolt, egy álomba ringatott. A történet egy angol, néger férfiről szól, Mark Thackeray-ről, aki mérnökként szeretne dolgozni, ám valahogy sehogy se jön össze neki - helyette olyan állásokat vállal el, amit csak tud, hogy legyen miből megélnie. Így keveredett egy rossz hírű iskolába, a londoni East End-en, ahol problémás családok gyermekeit kell tanítania.
Kezdetben természetesen rengeteg gonddal kell megküzdenie, amelyet főleg pedáns szigorral próbál kezelni - eredménytelenül. A diákjai abszolút kikészítik, egészen addig, amíg rá nem jön, hogy a módszerein változtatni kell - a fiatalokat nem gyermekként, hanem felnőttként kezdi el kezelni, megköveteli tőlük az udvariassági formák betartását.
Természetesen ezzel nem rendeződik teljesen a helyzet, kisebb-nagyobb konfliktusok mindig jelen lesznek az osztály életében - mindent összefoglalva érdemes megnézni szerintem a filmet ,ha netán ihletet kaptatok hozzá, ITT megtehetitek :) !

Mint említettem fentebb, a filmnek van egy második része is, melyet 1996-ban mutattak be. A történet szerint - is - eltelik 30 év az első részhez képest, és Mr Thackeray még mindig tanít - sőt, egy viszonylag ismert és elismert tanárrá válik, cikkeket és könyveket ír. Egyik volt kollégája végül nyugdíjas éveire meghívja Chicagoba, hogy ott tanítson egy szintén elitnek cseppet sem nevezhető iskolában.
Még a film legelején hangzik el egy nagyon mély nyomot hagyó párbeszéd - legalábbis számomra az volt ^^ -
"- Én vállalom!
- Nem jó megoldás!
- Dehogynem!
- Rád a tagozatban van szükség! Idehallgass, Mark, nem azért jöttél el Londonból, hogy belesüllyedj az ingoványba!
- Ez a dolgom, Horest!"
Egy másik nagyon jó és emlékezetes párbeszéd benne:
"- Nem látjátok miben mesterkedik? A testvér meg akarja zavarni a fejeteket!
- Igen, azért vagyok itt!"
Végül tehát a Tanár úr megkapta a legrosszabb, "legreménytelenebb", "legnevelhetetlenebb" osztályt, ahol nem kis feladat vár áll, és nem is olyan egyszerű helyt állnia.
Ha kíváncsiak vagytok rá, hogy hogy teljesítette a rá váró feladatot, ITT megnézhetitek :) !

Remélem nektek is fog annyira tetszeni ez a film, mint nekem :) ... Egyébként miközben ezeket a filmeket néztem az jutott eszembe, hogy egyik tanárom mindig azt mondja, hogy a nevelés egyik része az "ideál"-hajkurászás, mely miatt a pedagógusokat gyakran megszólják. Bennem ilyenkor mindig az a kérdés merült fel ilyenkor, hogy rendben van, ha megszólják, de ha nincs egy Ideál a szemünk előtt, akkor vajon mi más motiválna minket, mint az, hogy oda elvezessük a növendéket?